2 milliós négyzetméterárak Budán?
2006.04.12.
500 ezer forintnál kezdődnek az újépítésű lakások árai a II. kerületben. A külföldiek elsősorban a felkapott panorámás részeket keresik, a várost jobban ismerő magyarok előnyben részesítik a központhoz közelebb lévő, jobb közlekedésű, ám mégis nyugodt környékeket. A főváros egyik leggazdagabb kerületében extrém esetben akár 2 millió forintot is kiadhatunk egy négyzetméternyi luxusért. Budapesti lakáspiaci körképünk a zöldövezeti kerülettel folytatódik.
A kerületet alapvetően három nagyobb részre, ingatlanpiaci szegmensre bonthatjuk. A Moszkva tér vonzáskörzetében lévő Bel-Budára, ahol a kerületen belül a legalacsonyabbak az árak és többségében a legtöbb kerülethez hasonló struktúrájú lakóházakat és lakókörnyezetet találunk. A kerület legdrágább részei a Bel-Budától messzebbe eső, ám a városközponthoz még mindig közel lévő részek, úgy mint Pasarét, Törökvész, Rózadomb, stb. Egyértelműen külön egységet képez emellett az ún. 2/A terület, mely a Hűvösvölgynél kezdődik és egészen a vásroshatárig tart, s döntő többségében családi házas övezet. A kerület felkapottabb zöldövezeti részeiben (Pasarét, Törökvész, stb.) ma már nem nagyon találunk újépítésű lakásokat 500,000 forint/nm-es ár alatt, a legtöbben azonban, akik itt keresnek lakást, inkább a használt ingatlanok után érdeklődnek, tudtuk meg az Otthon Centrum II. kerületi irodájának vezetőjétől, Simon Szilviától. A legtöbb érdeklődő 100 négyzetméteresnél nagyobb lakást keres ezeken a részeken, s a legnépszerűbb lakástípusnak a nappali + 3 hálószobás struktúra számít. Az újépítésű lakások piaca ezen a drága területen viszonylag lassú, nehéz az eladók dolga. Mint az egész fővárosban, úgy itt is nagy az újépítésű ingatlanok kínálata, mely a II. kerületben Simon Szilvia szerint szűkülő kereslettel párosul. A kerületben becslések szerint kb. 450-500 új lakás van a piacon, melyek közül többet kisebb cégek fejlesztettek, ők pedig sok esetben megkísérlik kikerülni az ingatlanközvetítőket, tovább lassítva ezzel az ingatlanok értékesítését. Ugyanakkor Bel-Budán, a Moszkva tér környékén a - fővárosi átlaghoz igazodva - a kisebb, 50-60 négyzetméteres otthonok a legkelendőbbek, s elsősorban a használt lakások a népszerűek. A kerületnek ezen a részen amúgy is kevesebb az új fejlesztés, nem mellékesen azért, mert itt nincsenek beépítetlen területek. A Moszkva tér környékén a lakókörnyezet további felértékelődéséhez vezethet majd a volt Ganz gyár maradék területének beépítése. A telken a korábbi hírek szerint kormányzati elképzeléseknek megfelelően konferenciaközpont épülhet, a projektről azonban részletek még nem láttak napvilágot. A II. kerület külső részeiben a családi házak piaca jóval lassabban forog, mint a belsőbb területek lakásai. Ez elsősorban abból fakad, hogy az ingatlanok átlagos értéke igen magas, s ebben a szegmensben nagyon szofisztikált vevői elvárásokkal szembesülnek az eladók. Emellett az eladók sok esetben nem a piacnak megfelelően árazzák ingatlanjukat és motiváltságuk sem maradéktalan. A nagy értékű családi házak esetében nem ritka, hogy akár 1-1.5 évig sem tudják értékesíteni az ingatlant. Az eladók ugyanis nem feltétlenül siettetik az értékesítési folyamatot, s sokan nem hajlandóak egy adott árszint alá menni. Simon Szilvia szerint azonban megfelelő árazás mellett 3 hónap elegendő még drágább családi házak eladásához is. A 100 millió forintnál drágább házak piaca azonban kétségkívűl belassult, nem mellékesen a luxusadó bevezetése miatt, másrészről pedig ebben az árszegmensben a potenciális vásárlók igényei - érthető módon - annyira magasak, hogy nehezen mennek bele kompromisszumokba, s inkább tovább keresnek vagy saját építkezésbe fognak. A külföldiek jelenléte a kerületben jelentős, s markánsan meghatározható, hogy melyik részeken jelennek meg vevőként. Az elsősorban ír és angol vevők az exkluzív kivitelezésű panorámás lakásokat részesítik előnyben, s egyértelműen befektetésnek tekintik a budai ingatlanvásárlásukat. Kiemelkedik az új kivitelezésű projektek közül a volt SZOT szálló átalakításával fejlesztett Excelsior Budapest Spa lakóház. A rózsadombi luxusépületben információink szerint a lakások négyzetméterára elérheti a 2 millió forintot, mely valószínűleg a legmagasabb árat jelenti fővárosunkban. Az építkezést ugyan folyamatos jogi viták és pereskedés hátráltatja, ám az eddig értékesített lakások többsége - nem túl meglepő módon - külföldiek tulajdonába került.
Forrás: Portfolio.hu
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

Madách Trade Center
Madách Trade Center
kiadó iroda: 1926 m2
Madách I. út 13-14.
R70 Office Complex
R70 Office Complex
kiadó iroda: 5213 m2
Rákóczi út 70-72.
Szépvölgyi út 22 Irodaház
Szépvölgyi út 22 Irodaház
kiadó iroda: 3994 m2
Szépvölgyi út 18-22
Mozsár Trade Center
Mozsár Trade Center
kiadó iroda: 601 m2
Mozsár u. 16. (Jókai tér)
Victor Hugo Irodaház
Victor Hugo Irodaház
kiadó iroda: 393 m2
Victor Hugo u. 18-22.

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.