Az év végéig lezáruló ügyleteken alapuló számítások szerint a 2011-es év a régió harmadik legerősebb éve lehet. A teljes befektetési forgalom ugyan elmarad a csúcsévnek számító 2007-es teljesítménytől (14,6 milliárd euró), de közelít a 2008-as év 9,5 milliárd eurós forgalmához. 2011 erős teljesítménye ellenére az eurózóna folytatódó válsága okozta bizonytalanság a legtöbb közép-kelet-európai ország piacára áramló befektetési tőkére hatással van. Az októberi és novemberi eredmények alapján az év negyedik negyedévének forgalma (550 millió euró) jelentősen elmarad az év többi negyedévének átlagától (2,5 milliárd euró/negyedév).
A lassulás ellenére a régióban a lengyel, cseh és orosz dominancia továbbra is fennáll mind a lezárt tranzakciók, mind a tárgyalás alatt álló ügyletek tekintetében. Az elmúlt hetekben tapasztalt kockázatok emelkedése pedig már hatással van a magyar és a dél-kelet-európai piacokra is, ami általában ezen piacok iránt érzett csökkenő érdeklődésben mutatkozik meg a nemzetközi befektetői közösség részéről. A román piac némi aktivitásának kivételével Dél-Kelet-Európa ingatlanpiaca csendes maradt nyár óta a számos lezárt tranzakcióval rendelkező első félév után.
Patrick O’Gorman, a CBRE közép-európai tőkepiacokért felelős vezetője az adatokat elemezve így nyilatkozott: „ma a bizonytalanság új hulláma indult el, ami jelentős hatással bír a finanszírozásra. Miután Közép-Kelet-Európa erősen függ a nyugat-európai bankoktól, számítani lehet arra, hogy ez korlátozni fogja az ügyeletek létrejöttét 2012 folyamán, a tranzakciók lassabban köttetnek, vagy akár meg is hiúsulhatnak. A nagyobb méretű üzletek esetében ez már részben érződik is, néhányat el is kell halasztani 2012-re. A bizonytalanság a piacon valószínűsíti, hogy a befektetési forgalom nem nő 2012 első negyedében. A jelenlegi erős befektetési forgalom oka a régióban néhány nagy tranzakció, ami úgy tűnik, sem rövid, sem pedig középtávon sem lesz a régiót erősítő tényező. Számos befektető küzd a banki finanszírozással, a tőkebefektetők így kevesebb versenytárssal kell, hogy összemérjék erejüket a piacok többségében. A kockázat/jövedelem profiljuk alapján valószínű, hogy ezek a befektetők továbbra is a lengyel és cseh első osztályú ingatlanokat részesítik előnyben.”
„A magyar ingatlanbefektetési piac szintén nagyban függ a külföldi vevőktől. Habár az év első felében a magyar vásárlók igazán aktívak voltak, a jelentősebb tranzakciókat továbbra is a nemzetközi befektetők kötik. Jó példa erre a Four Seasons hotel megvásárlása az ománi Általános Tartalék Alap részéről, ami az idei év legnagyobb ingatlanbefektetési ügylete volt. A teljes évi forgalom 2011-ben messze meghaladja az 500 millió eurót, szemben a tavalyi év 200 millió eurós forgalmával. Arra számítunk, hogy további tranzakciókat kötnek az első osztályú szegmensben, de az ezen a kategórián kívüli ingatlanok iránt a külföldi intézményi befektetők továbbra sem érdeklődnek.” - tette hozzá Borbély Gábor, a CBRE kutatásért és tanácsadásért felelős magyarországi vezetője.
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 438 m2
Hungária krt. 140-144.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.