6,1 milliárd eurót fektettek be tavaly Közép-Európában
2012.01.13.
A Cushman & Wakefield Nemzetközi Ingatlantanácsadó szerint a közép-európai régió befektetési aktivitása stabil növekedésnek indult 2011-ben, elérve az összesen 6.1 milliárd eurós befektetési volument Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia központi piacain. Ez a 2010-ben Közép-Európa piacain elért 2.9 milliárd Eurós befektetési mennyiség több mint kétszerese.

Továbbra is Lengyelország tekinthető a régió vezető piacának, azonban Csehországban jelentkezik évről évre a legszignifikánsabb javulás a befektetési volumenek területén, ahol a 2010-ben elért 479 millió Euróról 2.2 milliárd euróra növekedett a befektetések mértéke. Lengyelországnak 2011-ben 2.58 milliárd eurónyi befektetéssel sikerült megőriznie vezető pozícióját. Magyarországon a befektetési volumenek 240 millió euróról 728 euróra emelkedtek, míg Romániában szintén növekedés volt megfigyelhető, a befektetés mértéke a 2010-ben elért 241 millió euróról 320 millió euróra emelkedett, emellett Szlovákiában 263 millió euró volt a befektetési volumen a 2010-ben elért 53 millió euró helyett.
 

Az előrejelzések 2011-re a befektetési tranzakciók volumenének 6 milliárd euró feletti összegét irányozták elő, melyet az első és harmadik negyedévben elért kiemelkedő eredmények alá is támasztottak, azonban az év utolsó negyedévében visszaesés volt tapasztalható az euró zónába visszatérő befektetői bizonytalanság és a banki hitelezés folyamat lelassulása következtében.

 

A befektetők szektorpreferenciája az előző évhez képest nem mutatott jelentős változást 2011-ben. Továbbra is a kiskereskedelmi egységekbe történő befektetések dominálnak, azonban ennek aránya 40 százalékra esett vissza 2011-ben a 2010-ben elért 49 százalékkal szemben. Az irodapiacon történt befektetések aránya változatlanul 37 százalék, az ipai ingatlanok tekintetében ezen arány azonban 8 százalékról 15 százalékra emelkedett 2011-ben. 2011-ben az összbefektetési mennyiség 40 százalékát a portfolió ügyletek tették ki, melyek közül a VGP, a Multi-Development, a PPF, a TriGranit és az Aviva tranzakciói bizonyultak a legjelentősebbeknek.


Annak ellenére, hogy 2011-ben kétségtelenül Lengyelország lett Közép-Európa központi piaca, nem minden befektető e biztonságos piaci környezetet kereste, hanem számos beruházó a minőségre való törekvés és a Csehország piacán megvalósuló reális árképzés következtében a lengyel piactól való elpártolás mellett döntött. Az intézményi és vállalati tranzakciók a befektetések mintegy 32 százalékát tették ki, mely a nyugat-európai régióval összehasonlítva leginkább a közép-európai piacon kínált jobb növekedési potenciálnak köszönhető. A Core plus és opportunista / értéknövelő befektetők egyenként a befektetések 22 százalékáért felelősek. 2011-ben a legtöbb tranzakció a CA Immo, az AEW Europe, az Atrium, az Unibail Rodamco, a Heitman, a Deka, a Union, az Invesco, az ECE, a Meyer Bergman és a Blackstone vállalatoknak volt tulajdonítható.

2011 harmadik negyedévére a legtöbb piacon további hozamcsökkenés mutatkozott, mely hozzájárult az árak stabilizálódásához. Lengyelországban és Csehországban a főbb kiskereskedelmi ingatlanok hozamai megközelítették az ideális 6 százalékot, míg a központi üzleti negyedekben található prémium kategóriás irodaterületek esetében a hozam közel került a 6.25 százalékos értékhez. Az ipari ingatlanok esetében 7.75 százalékos hozamról beszélhetünk.

A befektetési hangulat továbbra is pozitív a lengyel és cseh piacokon, azonban kiemelt figyelem irányul Magyarországra, annak okán, miszerint ez lesz-e az Unió következő tagállama, mely a régióban megjelent dominóhatás újabb áldozatává válik. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben ez bekövetkezik, úgy vajon magával ránt-e további közép-európai államokat, vagy inkább jelentős nyomást gyakorol majd a nyugati piacokra, mint például Ausztriára, esetleg kihat Görögországra, ahol a bankok jelentősen kitettek a régióban uralkodó viszonyoknak. A magyar kormány nem nyerte el az Unió támogatását válságkezelési politikáját illetően, azonban az IMF bevonásával újra éledt a remény, hogy hamarosan egy megbízható, megszorításokat és pénzügyi megoldásokat magában foglaló tervezet lát napvilágot – mely hozzásegítené a magyar ingatlanpiacot ahhoz, hogy ismét a helyi kínálat és kereslet kérdéseire fókuszáljon, így lehetőséget biztosítva annak, hogy bevételhez jusson a szomszédos országokhoz képest kínált magas hozamprémiumból.

Charles Taylor, Partner, a Cushman & Wakefield magyarországi irodájának ügyvezető igazgatója a következő megállapításokat tette a 2011-es kilátások tekintetében: „A legtöbb közép-európai piacra megélénkült aktivitás volt jellemző a 2011-es év folyamán, a javuló befektetői kedv, valamint a megfelelő volumenű minőségi kínálatnak köszönhetően. 2012-ben várhatóan a régióban jelentős eltérések lesznek megfigyelhetőek az ingatlanpiaci alapelvek és főként a befektetői bizalom vonatkozásában. A jóval nehezebb finanszírozási környezetet figyelembe véve nem várható, hogy a 2012-ben megvalósuló befektetési volumenek elérik az előző évek mértékét; előrejelzésünk szerint ebben az éven 5 milliárd euró kerül majd befektetésre.”
 

Forrás: Cushman&Wakefield
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
kiadó iroda: 438 m2
Hungária krt. 140-144.
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.