Az európai ingatlanpiaci helyzetet az elmúlt két évben az első- és másodosztályú kereskedelmi ingatlanpiacok elhatárolódása jellemezte, és a beáramló tőke az ingatlanpiac első osztályú szegmensében koncentrálódott. Ez a helyzet a közeljövőben sem változik, sőt a CBRE várakozásai szerint a tőkekoncentráció még jelentősebb lesz. A készpénzre és a magas besorolású államkötvényekre kapott alacsony hozam az első osztályú ingatlanok hozamát relatíve vonzóvá teszi, de amíg a gazdasági bizonytalanságok fennmaradnak, az ingatlanpiacra befektetők a nagyobb, likvidebb piacokra koncentrálnak, és azokra, amelyek mögött erősebb gazdasági alapok állnak. A CBRE előrejelzése szerint a legjobb ingatlanokért folyó verseny felhajthatja a minőségi termékek árait.
Dr. Peter Damesick, a CBRE európai vezető közgazdásza az Expo Realon elmondta: „mind a tőke, mind a hitel-hátterű finanszírozással rendelkező befektetők jelenlegi attitűdje azt eredményezi, hogy a központi piacokon a tőke az első osztályú eszközöknél koncentrálódik, ahol a tömeges érdeklődés miatt akár hiány is kialakulhat. Mindeközben a piac többi részének likviditása korlátozott, és az árazás is bizonytalanabb. Az államadósság-válság okozta erős bizonytalanság és a növekedési kilátások lefelé módosítása erősíti ezeket a trendeket.”
Az első kategórián kívül a CBRE mélyülő egyenlőtlenségeket vár az ingatlanok árazásában és teljesítményében az eszközök minőségétől és a helyi piaci feltételektől függően. Egy erősebb piacon levő jó minőségű másodlagos ingatlan, amely az eszközkezelőnek lehetőséget nyújt az értéknövelésre, számot tarthat a befektetők érdeklődésére. Egy rosszabb minőségű másodlagos vagy harmadlagos piaci ingatlan sokkal nagyobb kihívásokkal néz szembe a hitelfinanszírozás jelenlegi hiánya okán.
Ami a szektorokat illeti, 2011-ben a kiskereskedelmi ingatlanok szerepe az európai befektetési piacon nőtt: a forgalom ebben a szegmensben 29 százalékot nőtt 2011 első felében az előző év hasonló időszakához képest. A kiskereskedelmi szektor különösen jól teljesített Németországban, Skandináviában és Kelet-Közép-Európában. Az előző félévhez képest a CBRE elemzése szerint a befektetési forgalom 2011 első felében Olaszországban és Spanyolországban mintegy 40 százalékkal esett vissza, míg Portugáliában 80 százalékos volt a visszaesés. A sokkal nagyobb piacokon, mint az Egyesült Királyságban és Franciaországban szintén csökkent a forgalom 2011 első félévében, de Németországban 6, a kelet-közép-európai régióban pedig rekord mértékben, 49 százalékkal nőtt az eladott ingatlanok összértéke.
„A befektetők pozitívan állnak a régiónkhoz és földrajzi fókuszuk szélesedik” – tette hozzá Tim O’Sullivan, a CBRE magyarországi befektetési vezetője. “Varsó és Prága néhány befektetőnek már túl drága. Ők ahelyett, hogy ezekben a városokban keresnének másodosztályú ingatlanokat, inkább más KKE-i piacok elsőosztályú ingatlanjai felé fordulnak, mert Budapest hozamfelára szomszédaihoz képest jelenleg igen vonzó. Ez a folyamat az év utolsó negyedévében lökést adhat a magyarországi befektetési piacnak.”
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 438 m2
Hungária krt. 140-144.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.