A legtöbb lakáshitel devizaalapú
2006.04.12.
Bármi történik, a lakáshiteleknél a lakosság továbbra is bízik a devizaalapú eladósodásban, míg az államilag támogatott kölcsönök népszer?sége gyorsan csökken - derül ki a KSH legújabb felméréséb?l.
A múlt évben tovább mérséklődött az államilag támogatott kölcsönök aránya. A KSH adatai szerint a tavaly engedélyezett lakáshitelek csupán 35,7 százaléka tartozott a támogatott körbe, szemben a 2004-es 62 százalékkal. Közben töretlen a kockázatosabbnak tartott devizaalapú hitelek térnyerése, összességében az év során, a lakáscélú hitelek összegének 59 százaléka volt devizaalapú - írja a Napi Gazdaság. Az újonnan megítélt hiteleknél a deviza értékbeli súlya darabra 50, értékben pedig 57 százalék volt 2005-ben, az átlagos hitelösszeg pedig 5,0 millió forintra nőtt. A lakáshitelek állománya 2242 milliárd forint volt a múlt év végén, ez a GDP mintegy 10 százalékát tette ki. A lakáscélra felvett, támogatott átlaghitel összege 4,9, a nem támogatotté 4,2 millió forint volt, míg egy évvel korábban még 5,0, illetve 3,2 millió forintra rúgott. A lakáshitelek állománya 2242 milliárd forint volt a múlt év végén, ez a GDP mintegy 10 százalékát tette ki. Az adatszolgáltató társaságok 2005 első felében 55,2 ezer, a másodikban pedig 65,9 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 537,9 milliárd forint értékben; így a hitelek száma két százalékkal mérséklődött, míg összegük öt százalékkal emelkedett 2004-hez képest. Jelentős változás történt a folyósított lakáshitelek szerkezetében is. Amíg 2004-ben a pénz 51 százalékát az építésre és új lakás vásárlására fizették ki, addig 2005-ben ez az arány 34 százalékra csökkent. A leggyakoribb hitelcél a használt lakások vásárlása, értékbeli súlya 35-ről 50 százalékra ugrott.
Forrás: klikkbank.hu
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 1926 m2
Madách I. út 13-14.
kiadó iroda: 5213 m2
Rákóczi út 70-72.
kiadó iroda: 3994 m2
Szépvölgyi út 18-22
kiadó iroda: 601 m2
Mozsár u. 16. (Jókai tér)
kiadó iroda: 300 m2
Miklós tér 1.

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.