Völner Pál, a Nemzeti FejlesztésiMinisztérium (NFM) államtitkára levélben kérte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-t a Törökbálint határában tervezett TóPark beruházás közlekedési kapcsolatainak kiépítésére szerződött Bia-Projekt Zrt. megállapodásainak felmondására, illetve egy új szerződés tető alá hozására.
A napilap szerint a fejlesztési minisztérium katasztófák sorától tart Törökbálint határában, ugyanis a tárca szerint a félbemaradt TóPark beruházás befejezetlen lehajtói egyszerre veszélyeztetik az M1-es autópályán közlekedőket (arra egyelőre nincs hivatalos válasz, hogy pontosan mi fenyegette az M1-en az autósokat - legyzi meg a lap), a sztráda állapotát és az M0-s déli szektorának bővítését szolgáló uniós támogatások felhasználását. A Népszabadság szerint a legnagyobb csapástól a költségvetést kellene megóvnia a kormánynak, hiszen ha a csomópont nem épül meg időben, hazánk akár az utolsó fillérig elbukhatja azt a pénzt, amit az M0-s autóút M1-es autópálya és az 51-es főút közti mintegy 18 kilométerének szélesítéséhez, illetve onnan az M5-ig vezető 6,3 kilométerének kiépítéséhez vár az uniós kasszából. Ez pedig igazi katasztrófa lenne, hiszen a 2009 áprilisában aláírt 111,3 milliárd forintos támogatási szerződés szerint a fejlesztéshez Brüsszel 85 százalék erejéig, tehát majdnem 95 milliárd forinttal járul hozzá.
Ehhez annyit kell elérnie, hogy az M0-s Törökbálint szomszédságában hiánytalanul megépüljön: megoldást kell találni arra, hogy néhány száz méter lehajtó kialakítása mellett elkészüljön az M0-s hiányzó második pályája a törökbálinti Régivasútsor utcai Cora-csomópont és az M1-es autópálya között. Mindez azt jelenti, hogy ha a kormány nem akar 95 milliárd forint uniós pénzt elbukni, kénytelen lesz a zsebébe nyúlni, és hozzávetőleg hatmilliárd forintot elkölteni erre az építkezésre - írja a Népszabadság. A lap úgy tudja, az ingatlanberuházás első ütemét irányító Walker and Williams Investment Group Hungary (WWIG) Zrt. már jelezte a NIF-nek, hogy átvenné a félbehagyott útépítéseket, befejezésükről saját maga gondoskodna.
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 438 m2
Hungária krt. 140-144.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.