„Ahogyan a befektetési bankok növekednek, hosszú távú stratégiát alkotnak irodaterület iránti igényeikre is. Az ügyfelekkel foglalkozó „front office” funkciókat növelik a legfontosabb üzleti központokban Európa-szerte – ismert példa a Barclays Capital 25 éves bérleti megállapodása a Canary Wharf-on. Ahogyan a front office tevékenységek a kulcspiacokon növekednek, a back office-funkciókat, mint például a sales-csapatok tevékenységét, alacsonyabb költségszintű vagy kedvezőbb adózású piacokra helyezik ki – Kelet-Európába, Svájcba vagy Írországba.” –nyilatkozta Andrew Hallissey, a CBRE ügyfélmegoldásokért felelős vezetője.
„Nincs jele annak, hogy a nagyvállalatok elhagynák Londont, de tudomásunk szerint a befektetési bankok és alapkezelők kereslete egyértelműen növekedett Genf és Zürich irodapiacain.” – tette hozzá Hallissey.
Dublinban az üresen álló irodák aránya mozdulatlan maradt 2010 óta, dacára az évközben tapasztalható új bérbeadásoknak. Több mint 130 ezer négyzetméter irodaterületet adtak ki tavaly Dublinban a nagy multinacionális vállalatok, mint amilyen a Google, terjeszkedésével. 2010 során jelentős vállalati bejelentésekre került sor az ír fővárosban: többek között a D&B, a Bentley Systems, a Facebook és a Linkedin is itt állította fel európai főhadiszállását. A munkaerő-költségek jelentős csökkenésével Írország egyre vonzóbb lokációvá vált. A vállalati adók szintje, a bérleti díjak komoly csökkenése és a kínálat emelkedése kedvező célponttá teszik Dublint a befektetési bankok outsourcing-tevékenységei számára.
A svájci irodapiacok továbbra is lendületben: a robusztus hazai gazdaság és a lokáció egyaránt növekvő népszerűséget biztosít a külföldi működő-tőkének.
A legfontosabb közép-európai piacokat szintén kedvelik a vállalatok, mint back office tevékenységeik színhelyét. A Morgan Stanley egyik legnagyobb tudásközpontját Budapestre költöztette néhány éve, míg a McKinsey hasonlót épített ki a lengyelországi Wroclawban. „Nem csupán befektetési bankokról beszélhetünk, ha a back office tevékenységek bővítéséről van szó.” – mondta Borbély Gábor, a CBRE közép-kelet-európai elemzője. „A kontinens ezen része inkább más profilú cégek számára népszerű, akik pénzügyi, HR és IT tevékenységeiket szívesen költöztetik ide. Bár az outsourcing-aktivitás nem hasonlítható a válság előtti szinthez, 2009-hez képest növekedést tapasztalunk. Budapest nagyon versenyképes áraival, ha az ingatlanpiacról van szó, és mindig rendelkezésre áll elég terület.” Varsóban az első osztályú irodák ára közel kilenc százalékot emelkedett, és a kihasználatlanság is csökkent. Ráadásul 2011 során kevés új fejlesztés kerül a piacra, így a bérleti díjak további növekedése várható. „Az irodapiaci helyzet teljesen más Budapesten, kedvezőbb a potenciális bérlők számára. Az adórendszer változásai és a régiós szinten alacsony megélhetési költségek szintén hozzájárulnak az ország versenyképességéhez.” – tette hozzá Borbély.
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 438 m2
Hungária krt. 140-144.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.