Richard Holberton, a CBRE európai kutatásért felelős igazgatója a kutatást elemezve azt nyilatkozta, hogy „Ahogy a fellendülés az egész európai régióban egyre jelentősebb, az első osztályú ipari és logisztikai ingatlanok iránti kereslet is nőni fog a kontinensen. 2010-ben a bérleti díjak nagyjából 2,2 százalékkal esnek, és csekély, 0,6 százalékos csökkenést várunk 2011-ben is, míg középtávon a fellendülés okán a bérleti díjak 2 százalékkal nőhetnek 2012-re.
A kereslet visszaesése miatt a 2008-as és a 2009-es évek során több mint 10 százalékkal csökkent a globális bérleti díj-index, ami a bérleti díjakat a 2003-2005-ös időszak szintjére csökkentette. Különösen az Egyesült Államokban és az EMEA-régióban estek jelentőset a díjak, 14, illetve 12 százalékkal, míg a csendes-óceáni térségben és Ázsiában mintegy 5 százalékos díjcsökkenés volt tapasztalható.”
Az ipari ingatlanok bérleti díja az EMEA-régióban, az amerikai kontinensen és a csendes-óceáni régióban is csökkentek 2010 második negyedében, míg Ázsiában már drágulás tapasztalható: a díjak 2009 vége óta hat százalékkal nőttek. A CBRE 55 vezető ipari és logisztikai piacot elemzett a világon. A kutatás szerint 2010 második negyedében Tokió volt a legdrágább piac a világon, a japán fővárosban évente 237,77 dollárt kértek egy négyzetméterért, Londonban 210 dollárt, Sao Paolóban 140 dollárt és Szingapúrban 122 dollárt.
A tíz legdrágább piac közül öt az ázsiai és csendes-óceáni régióban található, négy pedig Európában. Az amerikai kontinensről csak Sao Paolo fért be az első tízbe, a legdrágább egyesült államokbeli város, Los Angeles a 18, négyzetméterenként 74 dolláros éves díjjal.
"Magyarország továbbra is vonzó a logisztikai ingatlanok árazását illetően."- nyilatkozta Borbély Gábor, a CBRE közép és kelet európai regionális elemzője. "Ennek a szektornak a teljesítménye reagált legérzékenyebben a recesszióra, meredeken esett a kereslet, és ezt követte a bérleti díjak csökkenése. Ugyanakkor az élénkülés jelei is ezen az ingatlan-részpiacon a legláthatóbbak, a kereslet erősödik, a kihasználatlanság csökken. A bérleti díjak azonban egyelőre továbbra is alacsony szinten maradnak, hiszen a legtöbb fejlesztő rendelkezik fölös kapacitással."
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 438 m2
Hungária krt. 140-144.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.