A fenntartható épületek többet érnek?
2011.11.14.
Legújabb elemzésében a CBRE bemutatta Fenntarthatósági Jegyzékét (Sustainability Checklist), mely egyértelmű alapot teremthet ahhoz, hogy az értékbecslők a fenntartható épületek tulajdonságait és innovációit az ingatlanok értékéhez viszonyíthassák.

 

Mark Creamer, a CBRE európai értékbecslési és tanácsadási vezetője a jelentés kapcsán elmondta: „A fenntarthatóság és annak hangsúlyozása az ingatlanszektor fontos és természetes fejlődésének része. Szerepünk az, hogy az eszközök értékbecslésében hitelt érdemlően felmérjük a fenntarthatóság érdekében bevezetett újítások közvetlen hatásait – ez fontos mind a befektetők, mind az értékbecslők számára. A tényeken és bizonyítékokon alapuló megközelítés jelentősége egyértelmű – ezért alkottuk meg a Fenntarthatósági Jegyzéket, aminek bevezetése olyan viszonyítási alapul szolgál, amelyből a jövőbeni adatok megállapíthatóak.”

A „Fenntartható épületek értékbecslése” c. elemzés elfogadja azt, hogy a fenntarthatóság érdekében bevezetett újítások gazdasági hasznot hoznak, gyakran a lecsökkent üzemeltetési költségeken (pl. kisebb energiafogyasztás) keresztül. A fenntarthatóság másik kiemelkedő hozadéka a szóban forgó épületek jelentősebb piacképessége, főleg az állami szektorban vagy a túlkínálat által jellemzett piacokon. Mindeddig, közvetlen bizonyítékok hiányában, a CBRE nem vezette be értékelési módszertanába a fenntarthatósági tényezőket és nem várja, hogy rövidtávon az épületek fenntarthatósági értékelése automatikusan megváltoztatja az ingatlanok értékét: mindennek bizonyítékokra kell épülnie. A rendszer megalapozására hozta létre a CBRE a Fenntarthatósági Jegyzéket, amit az ingatlan-értékbecslés mától fogva tartalmazni fog, és ami nagyjából 15 ezer, 100 milliárd font értékű európai kereskedelmi ingatlant érint.

 

Graham MacMillan, a CBRE magyarországi értékbecslési vezetője hozzátette: „A „zöld” épületek észrevehetően piacképesebbek a bérlők számára, hiszen ők nagyra értékelik az alacsonyabb üzemeltetési költségeket, ám még nem teljesen tisztázott, hogy ezek az előnyök hogyan járulnak hozzá a tőkeértékhez. A piacon mindenesetre elvárás, hogy az új, első osztályú épületek „zöld” jellemzőkkel is rendelkezzenek, bár arra még nincs bizonyíték, hogy ezzel bármi felár elérhető. A jelen piaci helyzetben a hagyományos jellemzők: a lokáció és a minőség maradnak a legfontosabbak - ám egy épület jó fundamentumokkal, fenntarthatósági jellemzőkkel kiegészülve kifejezetten jól eladható lehet. A jövőben viszont, ahogyan a piac fejlődik, és a kapcsolat egy eszköz fenntarthatósági jellemzői és értéke között számokban is jobban tetten érhető lesz, a befektetők és fejlesztők képesek lesznek előnyben részesíteni azt, ami a környezetet és saját érdeküket egyaránt szolgálja.”

Forrás: CBRE
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

M3 Business Center B
M3 Business Center B
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
Váci út 110. Irodaház
Váci út 110. Irodaház
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
Amfi Center
Amfi Center
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
Hungária Irodaház
Hungária Irodaház
kiadó iroda: 438 m2
Hungária krt. 140-144.
Laurus Irodaházak
Laurus Irodaházak
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.