A fenntarthatóság kulcsfontosságú szemponttá válik a irodapiacon
2012.02.21.
A fenntarthatósági jogszabályok visszafordíthatatlan változásokat okoznak az európai irodaházaknál, míg az ingatlanszektor eltérő sebességgel alkalmazkodik.

•  Az ingatlan szakemberek 83%-a gondolja, hogy a fenntarthatóság a “legfőbb prioritás”

• Néhány helyszínen gyors változás míg a gazdasági korlátozások mások lemaradását jelenti

•  Az árképzési rés növekszik a fenntartható és a nem fenntartható házak között

• A bérlőknek és a befektetőknek azt javasoljuk, hogy vizsgálják felül a fenntarthatósági szempontok listáját

 

A Jones Lang LaSalle Offices 2020 kutatási eredménye szerint az ingatlan szakemberek 83%-a gondolja úgy, hogy a fenntarthatóság a legfőbb prioritású stratégiai kérdés, mellyel az irodaingatlan szektor döntéshozói az elkövetkezendő tíz évben szembesülni fognak.  Ám az út, mely az ingatlanok következetes fenntarthatósága felé tart Európa szerte eltérő sebességgel halad, új jogszabályokkal, melyek a ‘best practice’ forradalmát irányítják olyan országokban, mint Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság, míg más országokban a gazdasági megszorítások az általános fejlődésre is hatással vannak.  Bill Page, a Jones Lang LaSalle EMEA régiójának piackutatási igazgatója, aki az Offices 2020 piackutatási programot vezeti, elmagyarázta:

 

“Majdnem egy évtizeddel ezelőtt a semmiből indult, és mára már a fenntarthatóság az irodai szektorban egy kulcsfontosságú szempont. Bár a környezeti változások, a kiadások csökkentése és az etikus üzleti gyakorlat mind része az egyenletnek, a jogszabályok azok, melyek a játék igazi változását okozzák, kényszerítve az európai bérlőket és befektetőket irodaházaik átalakítására. Bár az Európai Unió követelménye, hogy 2020-ra minden új épület közel nulla energia kibocsátással működjön, a különböző épületek és országok között egyre nagyobb az eltérés. Ez az eltérés egyre nagyobb, és az elkövetkezendő évtizedben egyre jobban fog növekedni az ingatlan fenntarthatóságban élen járók illetve a leszakadók között.”

 

Bill Page hozzátette: “A kényszerű változást jól példázza az Egyesült Királyság 2011-es Energia Törvénye. 2018. áprilisától a tulajdonosok nem adhatnak bérbe lakóingatlant vagy helyiségeket üzleti célra egy minimális követelmény alatt, mely nem lehet alacsonyabb, mint az Energia Minősítő Bizonyítvány ‘E’ fokozata. Becslések szerint az Egyesült Királyság ingatlan állományának 63 %-a az E-nél alacsonyabb minősítéssel rendelkezik. Ez az épületek többségénél viszonylag rövid időn belül ki fogja kényszeríteni a gyors változást.”

 

Benoît du Passage, a Jones Lang LaSalle franciaországi és dél-európai ügyvezetője és az ügyfél kutatási projekt kiemelkedő támogatója így nyilatkozott:  “A fenntarthatóságra egykor úgy tekintettek, mint egylényegtelen kérdésre az üzleti stratégia perifériáján, de ez mára megváltozott Most már vannak olyan esettanulmányaink, ahol az épületek fenntarthatósági átalakítása után növekedett az alkalmazottak termelékenysége. Az irodaállomány tulajdonosainak és fejlesztőinek gyors lépéseket kell tenniük épületeik értékének megőrzése és elavulásuk megakadályozása érdekében. A fenntarthatóság nagyon hamar egy kiemelkedő előfeltétele lesz. Ebből következően arra számítunk, hogy az árképzési rés az elkövetkezendő pár évben növekedni fog a fenntartható illetve a nem fenntartható épületek között.”  A fenntarthatóság tekintetében a bérlőknek is ébernek kell maradniuk az ingatlan követelményeinek értékelése során. Míg az öregebb, kevésbé fenntartható épületek alacsonyabb bérleti díjakkal kecsegtetnek, a bármekkora megtakarítást ellensúlyozni fogja a magas működési költség tekintettel az emelkedő energiaárak tendenciájára.

 

Benoît du Passage így összegezte: “A munkaadók nem hagyhatják figyelmen kívül a fenntarthatóság növekvő ‘szociális’ aspektusait. Arra számítunk, hogy az elkövetkezendő tíz évben a termelékenység, a munkavállalói elégedettség és a fenntarthatóság elválaszthatatlanul összefonódnak majd. Továbbá, hogy az üzleti vezetők nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a fenntartható ingatlanok társadalmi értékére.” A Jones Lang LaSalle a fenntarthatósági program kezelése érdekében gyakorlati tanácsokkal segíti bérlői és fejlesztői ügyfeleit, melyek a következők:

1. Fejlesszen ki egy kockázatkezelési programot

2. Ellenőrizze az ingatlan zöld minősítését

3. Tegye rangsorba a potenciális fenntarthatósági fejlesztéseket az értékek alapján

4. Győződjön meg róla, hogy rendelkezik a szükséges képességekkel és szakértelemmel a változások megvalósításához

5. Alakítson ki tudatos és kompetens csapatot

6. Fontolja meg tanácsadó segítségét az összetett kérdésekben

7. Fontoljon meg olyan változásokat, melyek az épület teljes életciklusára kihatással lehetnek

8.  Vegyen egy hosszú távú szemléletet

9.  Használja a zöld kérdéseket a változás katalizátoraként

10.Kommunikáljon egyértelmű stratégiát

 

Tuza Rita, a Jones Lang LaSalle magyarországi irodájának vezető elemzője, hozzátette: „Sajnos a magyarországi szabályozási környezet egyelőre nem fordít kellő figyelmet fenntarthatósági célkitűzésekre. Az Európai Unió által előírt energetikai tanúsítvány kiállítása 2012. január elsejétől már itthon is kötelező az ingatlanok eladásához vagy bérbeadásához, de ez önmagában nem lesz elegendő a jövőben. Szerencsére szakmai szervezetek már régóta foglalkoznak további javaslatok kidolgozásával, így remélhetőleg hatásukra a hazai szabályozási környezet is hamarosan meg fog változni, és a fenntarthatósággal kapcsolatos kötelező elvárások köre bővülni fog.”

Forrás: Jones Lang LaSalle
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
kiadó iroda: 438 m2
Hungária krt. 140-144.
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.