A Cushman & Wakefield szerint 2012-ben a vezető márkák körében várhatóan megnövekszik a nemzetközi terjeszkedés, de a kiskereskedők továbbra is óvatosak és folyamatosan vizsgálják meglévő üzlet portfóliójukat, költségcsökkentés és a profit maximalizálás tekintetében, továbbra is leginkább a nagyvárosok kiemelkedő ‘high street’ és bevásárlóközpont lokációkra fókuszálva. Azonban, míg ebben az évben az aktivitás a kiemelkedő ingatlanok és helyszínek felé irányult, a kevésbé kockázatkerülő kiskereskedők és befektetők nyitnak a célpiacok felé. Sok kiskereskedő kifejezetten nyitott a fejlődő piacok és a fejlett piacok kisebb városai irányába. A fókusz azonban minden esetben a legkiemelkedőbb lokációkon és a jól kialakított ingatlanokon van.
A modern területekre való fókuszálás összefonódik a kiskereskedők teljesítmény iránti és fenntarthatósági igényeivel, valamint a technológiai integrációval. A Cushman & Wakefield jelen tanulmánya kiemeli az egyre alacsonyabb minőségi kínálatot, valamint azt, hogy a kereskedők nemigen vásárolják meg területeiket. A piacokra történő belépés a fejlesztések hiányában egyre nehezebb lesz, és ez várhatóan nagy kihívás a terjeszkedi vágyó kiskereskedőknek. Továbbá a jelenleg 2011-re előre jelzett 6,8 millió négyzetméter új kiskereskedelmi terület (ennek 46% százaléka Oroszországban, illetve Törökországban várható) átadása több fejlesztés késlekedése miatt nem fog teljes egészében megvalósulni.
A kiskereskedők a ’multi- channel’ ajánlatokra hajtanak
A kiskereskedők azon versengenek, hogy üzleteiket és üzemeltetési stratégiájukat a vásárlói élmény fokozásának érdekében megváltoztassák és a legkiélezettebb verseny a ’multi-channel’ ajánlatok, az m-kereskedelem, valamint az e-kereskedelem területén várható. Nem lehet egy egységes stratégiát érvényesíteni minden piacon, de a Cushman & Wakefield szerint a hatékony és jó elhelyezkedésű ingatlanok kulcsfontosságúak lesznek a nagyvárosokban. A kiskereskedőknek csökkenő kínálattal kell számolniuk a jó lokációk tekintetében, mely a fejlesztések hiányának és a megemelkedett bérleti díjaknak köszönhető. A másodlagos területek esetében azonban ennek még mindig az ellenkezője igaz, sok az üres terület és a bérleti díjak és kedvezmények továbbra is kedvezőek.
Mark Burlton, a Cushman & Wakefield EMEA bérlőképviseleti vezetője elmondta: “Ahogy a helyi piacok egyre keményebbé válnak és több esetben stagnálnak, egyre növekvő számú márka lép be az új piacokra, melyek izgalmasabb lehetőségeket tartogatnak a bevétel növekedés tekintetében. Ezzel egy időben a bevásárlóközpont tulajdonosok keresik az új és külföldi márkákat, újszerű üzletkoncepciókat és vásárlói élményeket. Az alapüzenet, melyet mi a piac felé kommunikálunk 2012-re, az a ‘frissen tartás’ – hiszen a piac szomjazik az új ötletekre és koncepciókra – de továbbra is az elsődleges kiskereskedőkre fokuszálva, akiknek fontos a jelenléte.”
Kiskereskedelmi gazdaság: 2012- ben kiélezett és lassú
David Hutchings, a Cushman & Wakefield európai piackutatási csapatának vezetője hozzáfűzte: “Az alacsonyabb infláció és kamatok várhatóan jó hatással lesznek a vásárlóerőre 2012-ben és a hitelválság várhatóan stabilizálódik. Azt azonban, hogy ez mikor fog bekövetkezni, senki sem tudja és a jelenlegi bizonytalanság, munkanélküliség és magasabb adók továbbra is óvatosságra intik a vásárlókat. Enek eredményeként a bérleti díjakat továbbra is a kereslet és a kínálat határozza majd meg.”
„2012-ben kisebb mértékű növekedésre számítunk, mint 2011-ben – sok nem első osztályú lokáció tekintetében ez akár csökkenést is jelenthet, mely kettősséget eredményez a kiskereskedelmen belül. A bevásárló utcák jobban teljesítenek majd, mint a bevásárlóközpontok, mely a luxusmárkák keresletének és a ’mass-market’ kereskedők kiemelkedő lokációjú üzletek iránti igényének köszönhető, valamint a ’retail warehousing’ felemelkedése is hatással lehet rá, hiszen az olcsóbb iránt nagyobb a kereslet. A ’designer outlet’ koncepciók is várhatóan tovább fejlődnek, mivel az elmúlt években ezek forgalma a recesszióra való tekintettel a többi koncepcióval ellentétben megnövekedett.” A Cushman & Wakefield szerint a luxus és a felső kategóriás kiskereskedők továbbra is jól teljesítenek majd. A visszafogott költekezés és a vásárlók árérzékenysége kedvez az olyan áruházláncoknak, mint a Lidl, az Aldi, a Primark és a H&M, akik folyamatosan terjeszkednek és nem befolyásolja őket annyira a gazdasági bizonytalanság és a vásárlók egyre inkább a jó minőségre törekszenek, ami a luxusmárkáknak is kedvez.
A kiskereskedelmi ingatlanok iránti befektetési étvágy továbbra is nagy a régióban
A kiskereskedelmi befektetési piac a harmadik negyedévben elég aktív volt, 9,1 Milliárd € összbefektetéssel, mely 7,7 százalékkal magasabb, mint a második negyedévben. Az első 9 hónapban összesen 29,7 milliárd € összbefektetés történt, amely 9,8 százalékkal haladja meg a 2010-es év azonos időszakában mért értéket. A piaci részesedés most 34,3 százalék a 2010-es 33 százalékkal szemben. Mindemellett a nagyobb területek, pl. a bevásárlóközpontok finanszírozási nehézségei hátráltatták a kiskereskedelmi szektort az első negyedévben, míg az irodapiac 42 százalékos piaci részesedéssel szárnyalt. Mike Rodda, a Cushman & Wakefield külföldi kiskereskedelmi befektetési osztályának vezetője hozzáfűzte: “Jelenleg a befektetők leginkább a kiskereskedelmi ingatlanokra fókuszálnak és a strukturális változásokban, a gazdasági fellendülésben, a legjobb lokációkban és a jól kialakított ingatlanokban látnak lehetőséget.”
A növekvő kínálatnak köszönhetően 7,5 százalékos volumennövekedéssel a befektetések tekintetében javulás várható ebben az évben (€ 41,7 milliárd) és 10-15 százalék 2012-ben (körülbelül € 47 milliárd). A teljesítmény trendek továbbra is változatosak lesznek, ahogy a piac a kockázatok miatt kiéleződik. A nagyobb ingatlanok hozamcsökkenésére számítunk, mely a kereslet és a kínálat kiegyenlítődéséből és a kamatokból adódik, de a másodlagos városokban ez nem jellemző, hisz itt az épületek még mindig az első és másod kategória határán mozognak.
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 438 m2
Hungária krt. 140-144.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.