A kiskereskedők 82 százaléka árulja termékeit online is
2011.04.28.
Az online értékesítés növekedése ellenére az üzletekben történő személyes vásárlás továbbra is lényeges része a kiskereskedelemnek – derül ki a vezető globális ingatlan-tanácsadó, a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb, „Mennyire globális a kiskereskedelem?” című jelentéséből.

A CBRE 15 ország 320 kereskedőjét kérdezte a nemzetközi e-kereskedelem lehetőségeiről, a szektor növekedési potenciáljáról, és a többcsatornás értékesítés fontosságáról. A kutatás megállapította, hogy a nemzetközi terjeszkedést megcélzó kereskedők számára ugyan minimum-követelmény az online platform, de a „fizikai” üzlethelység megléte továbbra is lényeges - főleg, a kizárólag interneteten folyó kereskedelem esetében az ellátási láncban okozta problémák miatt.

Az online platform mára alapvető szolgáltatássá vált: a kereskedők többsége (82%) legalább kereshető online katalógussal rendelkezik. Az Egyesült Királyság vásárlói több mint 5 milliárd fontot költöttek 2011 márciusában online, 11 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az előző hónappal összehasonlítva az internetes eladások 5 százalékkal növekedtek: egy vásárló 82 fontért vásárolt.

Az internet globális elérhetősége miatt az online katalógusok böngészése kis különbséggel, de azonos szinten áll a különböző országokban: az ausztrálok 75 százaléka, a britek 90 százaléka keresgél terméket az interneten. Mindazonáltal, a vásárlók csupán a kereskedők negyedétől (26%) tudnak online vásárolni és házhoz rendelni, legtöbben (44%) az Egyesült Királyságban működnek így, aztán Németország (41%), az USA (39%), Franciaország (38%) és Spanyolország (37%) következik.

„Az üzlethelység fizikai megléte egyszerűbbé teszi a kereskedőknek, hogy online platformot is működtessenek. Az üzlet nemcsak egy hely, ahol meg lehet nézni és venni a terméket, de arra is alkalmas, hogy a vevők felvegyék azt az árut, amit korábban a neten rendeltek. Míg azonban az üzlethelységgel rendelkező kereskedők nagyobb valószínűséggel rendelkeznek online tranzakciós képességgel is, néhányan, mint például a Top Shop az Egyesült Államokban vagy a Next Németországban kizárólag az interneten kezdett el kereskedni, illetve a J.Crew azt jelentette be, hogy a brit piacon ebben az évben kizárólag online formában jelenik meg.” – nyilatkozta Peter Gold, a CBRE európai határokon átnyúló kereskedelemért felelős vezetője.

„Nem kétséges, hogy az e-kereskedelem fontos eladási csatorna a kiskereskedők számára, mert jelentősen növeli a vásárlók márkaismeretét és a számukra elérhető termékek kínálatát, ugyanakkor a kiskereskedők még mindig bizonytalanok, hogy vajon az internet növekvő piacot jelent-e számukra, vagy csak annyit, hogy az egyik eladási csatorna elveszi a másik csatornától a forgalmat. Az online vásárolt termékek hatékony elosztása továbbra is kulcsfontosságú probléma, így még nem tudni, hogy az e-kereskedelem milyen mértékben fogja megváltoztatni a kiskereskedelem alapjait.”

A kifutott termékek (outlet) kereskedői közül működtetnek a legtöbben (43%) házhoz szállítást weboldalukon, főleg alacsony áraik és online kedvezményeik miatt. A középkategóriás divatcikkek kereskedői (26%) és a luxus/üzleti szegmens képviselői (32%) közül sokan kínálnak házhoz szállítást, habár ezek az arányok meglehetősen alacsonyak és azt sugallják, hogy még jelentős növekedési potenciál rejlik az online divat kereskedelemben. A háztartási termékek kereskedői esetében a házhoz szállítás aránya 18 százalék, a kávézók/éttermek/szupermarketek szegmensében pedig csupán 9 százalék. Az egyetlen kivétel Nagy-Britannia, ahol a vezető szupermarket láncok többsége online is kereskedik és házhoz szállítást is vállal.

Online kereskedelem jellemzői a vizsgált piacokon
 
Sorrend    Ország    Online katalógus a kereskedők oldalán (%)    Szállítók aránya (%)       
1.    Egyesült Királyság    90%    44%       
2.    Németország    86%    41%       
3.    Egyesült Államok    85%    39%       
4.    Franciaország    87%    38%       
5.    Spanyolország    85%    37%       
6.    Olaszország    86%    30%       
7.    Japán    83%    25%       
8.    Svédország    71%    25%       
9.    Írország    79%    24%       
10.    Lengyelország    87%    24%       
11.    Ausztrália    75%    19%       
12.    Csehország    78%    19%       
13.    Dél-Afrika    76%    13%       
14.    Oroszország    80%    9%       
15.    Kína    27%    8%       
16.    Szerbia    80%    1%   
 

Forrás: CBRE
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

M3 Business Center B
M3 Business Center B
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
Váci út 110. Irodaház
Váci út 110. Irodaház
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
Amfi Center
Amfi Center
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
Hungária Irodaház
Hungária Irodaház
kiadó iroda: 438 m2
Hungária krt. 140-144.
Laurus Irodaházak
Laurus Irodaházak
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.