Kik vehetnek részt a programban?
Azok a vállalatok és szervezetek jelentkezhetnek, akik az elmúlt 5 évben olyan környezetvédelmi beruházásokat vagy intézkedéseket valósítottak meg, amelyek egyben gazdasági hasznot is hoztak. A bemutatott intézkedéseknek minden esetben már megvalósult, működő és pénzügyileg megtérülő fejlesztéseknek kell lenniük, és a jelentkezés feltétele, hogy a fejlesztést alátámasztó adatok és háttérszámítások rendelkezésre álljanak. Arra is van lehetőség, hogy két vállalat vagy szervezet közösen megvalósított intézkedéseit közös esettanulmány keretében mutassa be. A KÖVET Egyesület által korábban díjazott intézkedéssel ismét lehet nevezni, ha azt az eltelt idő alatt továbbfejlesztették.
Újdonságok 2012-ben
A program idén számos új elemmel bővült. Két új kategóriát is létrehoztak a szervezők az Irodai Zöld Megtakarítások értékelésére, valamint az Energia menedzsmenttel rendelkezők számára. A programban helyet kapott egy félnapos műhelymunka a környezeti megtakarításokról, másrészt a KÖVET szakemberek a bemutatott intézkedéseket, beruházásokat helyszíni audit keretében vizsgálják meg.
Díjak
A legsikeresebb megoldásokat a független szakmai zsűri Környezeti Megtakarítás Díjjal jutalmazza, az alábbi öt kategóriában:
• Mosott gyümölcs tálban (ráfordítást nem igénylő intézkedések)
• Alacsonyan csüngő gyümölcs (három éven belül megtérülő beruházások)
• Magasan csüngő gyümölcs (három éven túl megtérülő beruházások)
• Irodai Zöld Megtakarítások különdíj
• Energia menedzsment különdíj
A díjakat a győztesek ünnepélyes keretek között, a KÖVET éves konferenciáján, 2012. október 10-én vehetik át. A díjazott esettanulmányokat író szakemberek ingyenesen vehetnek részt a KÖVET egynapos 2013-as képzésén, a díjazott vállalatok pedig az Európai Unió „Európai Üzleti Díj a Környezetért” elnevezésű versenyére juthatnak tovább. A beküldött esetek bekerülnek az Ablakon Bedobott Pénz 10. című esettanulmány kötetbe és a www.ablakonbedobottpenz.hu honlapon található adatbázisba.
„A környezetvédelmi szakemberek legtöbbje keményen dolgozik, és innovatív környezetvédelmi fejlesztéseket valósít meg, amely gyakran pénzügyileg is megtérül a vállalatnak. Kevés a lehetőség ezeknek a bemutatására, a sikerek ünneplésére, ezért arra buzdítjuk a szakértőket, hogy csatlakozzanak a KÖVET jubileumi Ablakon Bedobott Pénz Programjához és a már működő, közel 400 intézkedéshez hasonlóan mutassák be fejlesztéseiket. Küldetésünk, hogy a környezetvédelem bajnokait megismertessük a nagyközönséggel és a jó gyakorlatokkal bátorítsuk a vállalatokat további környezetvédelmi beruházások megvalósítására!”– számol be a programról Bodroghelyi Csaba, a KÖVET Egyesület ügyvezetője.
Környezeti és pénzügyi eredmények
Az Ablakon Bedobott Pénz program a KÖVET Egyesület egyik legsikeresebb kezdeményezése. Kilenc év alatt 81 szervezet 386 beruházását, vagy beruházást nem igénylő fejlesztését gyűjtötték össze, melyek összesen 23,5 milliárd forint megtakarítást hoztak. Emellett a környezetvédelmi intézkedések során a cégek:
• megtakarítottak évente 658 ezer liter üzemanyagot, amellyel 3916 db átlagos fogyasztású gépkocsi elmehetne Budapestről Brüsszelbe és vissza,
• megspóroltak 751 GWh villamos energiát, amely 376 ezer, lakótelepen élő család átlagos éves villamosenergia-igénye,
• 55 millió m3 földgázt takarítottak meg, amely megfelel 42.300 háztartás éves gázfogyasztásának (60m2-es lakásméretre, 1300 m3/év átlagfogyasztással számolva).
• a hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése és az anyagfelhasználás tökéletesítése eredményeként 639 ezer tonnával kevesebb nem veszélyes hulladékot termeltek (2 556 000 fő éves szilárd háztartási hulladékának felel meg – 250 kg/éves átlaggal számolva).
• 61 ezer tonnával kevesebb veszélyes hulladékot termeltek (megfelel 6390 millió darab érintőképernyős telefonnak).
Jelentkezés
Az Ablakon Bedobott Pénz Programra február 29-ig lehet jelentkezni egy szándéknyilatkozat kitöltésével, amely minden egyéb a programmal kapcsolatos információ mellett megtalálható a www.ablakonbedobottpenz.hu oldalon.
További információ:
Halmavánszki Rita, KÖVET Egyesület
Tel.: 36 1 473-2290, halmavanszki@kovet.hu
http://ablakonbedobottpenz.hu
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.