Akinek drága Varsó, az Budapesten fektet be: a magyar piac idén duplázott
2011.07.27.
Akinek drága Varsó, az Budapesten fektet be: a magyar piac idén duplázott
Az európai ingatlanbefektetési piac 25 milliárd euróra lassult 2011 második negyedévében, reflektálva az államadósság-válság okozta növekvő bizonytalanságra, derül ki a CB Richard Ellis Csoport (CBRE) legfrissebb kutatási adataiból. Az ingatlanbefektetések legerőteljesebben a skandináv országokban nőttek, főleg Finnországban.

Az ingatlanbefektetési piac Közép-Kelet-Európában szintén bővült, és elérte a 5,3 milliárd eurót 2011 első félévében. Az idei évben a befektetések összértéke már közelít a 2010. évi teljes 5,6 milliárdos forgalomhoz, a magyar piac pedig az idén 6 százalékra duplázta meg régiós részarányát. A leginkább likvid piac azonban továbbra is Varsó és Moszkva.


„A régió országaiban eltérő a növekedés, az erős fundamentumokkal rendelkező gazdaságokban jelentős az aktivitás emelkedése: főleg Varsóban és Moszkvában, de Csehországban is, ahol komoly, nagy értékű tranzakciók zárultak le. A forgalom közelít a 2006-os és a 2008-as első félévben mértekhez, és már „csak” 30-35 százalékkal marad el a csúcsidőszaknak számító 2006 II. félévétől 2007 második félévéig tartó időszaktól.” - nyilatkozta az elemzés kapcsán Patrick O’Gorman, a CBRE közép-kelet-európai tőkepiacokért felelős vezetője.
 

Tim O’Sullivan, a CBRE tőkepiacokért felelős budapesti vezetője szerint a régióban tapasztalt befektetési forgalomnövekedés jó helyzetet teremt a budapesti piac számára. „Bár a volumen ismét közelít a 2006-os szinthez, a befektetők ma másképpen viselkednek, és ragaszkodnak a legjobb ingatlanokhoz. Az elérhető varsói kínálat szűkülése folytán néhány befektető már túlárazottnak véli a lengyel piacot és ismét körbenéz a régióban. Csehország már 2010 során is profitált ebből a trendből, és remélhetőleg ez vár a magyar piacra is az idén.”


A hitel- és az azt követő gazdasági válság 2008-tól jelentős hatással volt az irodafejlesztésekre Európa szerte, mégpedig a jövőbeli fejlesztések beszűkülésén keresztül. Az elkészülő minőségi ingatlanok hiánya pedig egyértelműen hatást gyakorolt a befektetési piacokra. A kontinens jelentős piacain az új irodák területe 30 százaléknál is nagyobbat eshet 2011-ben az egy évvel korábbi szinthez képest, és jövőre még tovább csökkenhet. Ennek eredményeképpen jelentősen kevesebb új iroda kerül a piacra az elkövetkező két évben, és várhatóan 2013-ban sem lesz változás.
 

„Régiónkban az új kínálat még sohasem volt olyan alacsony, mint az idei év első felében.” – hangsúlyozta Borbély Gábor, a CBRE közép-európai vezető elemzője. Mindössze félmillió négyzetméter új irodaterület készült el a régió 10 fővárosában (szemben a 2010. hasonló időszakában mért 1,1 millió négyzetméterrel), ráadásul ennek 60 százalékát Moszkvában adták át. „Az elkészült irodaterület minden piacon csökkent, és számos városban történelmi mélypontot ért el 2011 első felében. Varsóban és Prágában lassan változik a helyzet, az építkezések száma nő. Ugyanakkor a délkelet-európai régióban a görög hátterű bankok hagyományos terepe az ingatlanfejlesztés finanszírozása, ami negatívan befolyásolja ezen piacok már most is alacsony növekedési potenciálját.” – tette hozzá Borbély.
 

„A folyamatban lévő fejlesztések itthon is jelentősen csökkentek, alig 60.000 négyzetméter az építés alatt álló szabad irodaterület Budapesten.” - elemezte a helyi trendeket Varga Judit, a CBRE budapesti irodaügynökségi vezetője.
 

„Bár az üresen álló irodák aránya a tavalyi 20-21 százalékon beragadt, néhány fejlesztő lát lehetőséget a piacon. Minthogy a minőség és az elhelyezkedés mindig eladható, ez lehet az oka annak, hogy 2011 első félévében három irodaépületet is elkezdtek építeni teljesen spekulatív alapon.”
 

Forrás: CBRE
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

M3 Business Center B
M3 Business Center B
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
Váci út 110. Irodaház
Váci út 110. Irodaház
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
Amfi Center
Amfi Center
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
Szentkirályi Irodaház
Szentkirályi Irodaház
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
Laurus Irodaházak
Laurus Irodaházak
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.