A Lurdy Ház megújulásáról szóló kommunikáció nem puszta reklámszlogen, hanem a tulajdonos és a menedzsment közös döntései alapján megvalósuló, olyan konkrét, kézzel fogható változások sora, amelyek egyrészről megfelelő választ adnak a piaci kihívásokra, másrészt, amelyeknek eredményeit mind a ház bérlői, mind pedig a házba látogatók egyaránt élvezhetik.
A Ház földszintjén -főtér jelleggel-, létrejött egy tágas, áttekinthető terület, amely megteremti a valódi, szerves kapcsolatot a Passzázs, a Mozi előtere, a fölszinti kiszolgáló tér és az új pavilonsor között. A burkolatok teljes cseréje, a földszinti passzázs átépítése, az új pavilonsor kiépítése és a főbejárati homlokzatok teljes megújulása után, a Lurdy Ház igen komoly nagyságrendű energetikai és informatikai fejlesztésbe kezdett.
Ezeknek a fejlesztéseknek a legnagyobb haszonélvezői az üzletbérlők mellett a Lurdy Ház iroda bérlői.
A Lurdy-Ház úgy él a köztudatban, mint bevásárló központ. Viszonylag kevesen tudják, hogy
a Lurdy Ház ötszintes épületében a több mint 30.000 m2 bevásárlóközpont mellett, -illetve fölött- közel ekkora területen irodaközpont is működik. A jó logisztikai elhelyezkedés, a Duna, a csepeli szabad kikötő, a repülőtér, az M5 autópálya közelsége, a helybeni raktározási és a szinte korlátlan parkolási lehetőség, a kiemelkedő informatikai háttér, a pláza környezetben igénybe vehető számtalan szolgáltatás, és nem utolsó sorban a versenyképes árak vonzóvá teszik a Lurdy Házat az irodát kereső nagy nemzetközi cégek számára is.
A közelmúltban az OBI Hungary Retail Kft. írt alá hosszú távú irodabérleti szerződést a Lurdy Házzal, amelynek alapján az OBI teljes magyarországi menedzsmentje mintegy 1.900 m2 iroda területen a Lurdy Házba költözik. Hogy az OBI választása miért esett a Lurdy Házra, arról Christoph Wackerbauer az OBI magyarországi country managere így nyilatkozott:
„Megítélésünk szerint a racionális működés egyik fontos eleme, hogy a munkatársak jó feltételek között a lehető leghatékonyabban tudjanak dolgozni. Amikor irodát kerestünk az OBI Hungary központja számára, ezt a két szempontot helyeztük előtérbe. A Lurdy Irodaház minden szempontból jó választásnak ígérkezik, hiszen kedvező feltételek mellett jutunk hozzá minden lényeges szolgáltatáshoz. A jó megközelíthetőség, a helyben és a közvetlen közelben elérhető alapvető és kényelmi szolgáltatások széles köre, a mindenki számára jól ismert cím, nem utolsó sorban pedig az eddigi irodához való viszonylagos közelség mind közrejátszott a döntésünkben. Abban bízunk, hogy a költözést követően, a munka során reményeink valóra válnak és hosszú távon is megfelelő „otthonra” találunk a Lurdy Irodaházban.”
Az OBI szeptember végéig veheti birtokba új otthonát a Lurdy Házban.
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.