Hosszabb távon a hitelek rendelkezésre állását a pénzügyi szabályozás változásai korlátozzák, hiszen a Basel III. szabályai szerint a hitelnyújtóknak (a biztosítók kivételével) nagyobb tőkét kell a könyveikben tartani. Rövid távon a hitelkínálat néhány hitelnyújtó piaci visszavonulásával csökken. Az Egyesült Királyságban például a válság kezdete óta mintegy 40 pénzügyi vállalkozás lépett ki a piacról, és a jelentős hitelintézetek közlései szerint a helyzet nem változik a közeljövőben.
2010 során az európai hitelpiac nagyfokú bizalomvesztést szenvedett el, ami három egymástól független fázisban volt tetten érhető: az év elején a hitelfelvétel feltételei könnyebbek lettek, nőtt az átlagos hitelösszeg és a hitel/érték arány. A második fázisban, késő tavasszal, egyes nemzetek adósságválsága kettéosztotta a kontinenst. Spanyolországban például a gazdaság és az államadósság leminősítése miatti aggodalom a hitelnyújtás feltételeit nehezítette, még a legjobb ingatlanok esetében is. A nyár során a hitelek felső értéke 50 millió euróról 35 millióra esett, míg a felárak 275 bázispontra nőttek. Ezzel szemben a legfontosabb nyugat-európai piacokon, főleg Németországban és Franciaországban növekvő verseny volt tapasztalható a bankok részéről az első osztályú ingatlanok hitelezése terén, ami a feltételek enyhülését eredményezte.
2010 utolsó hónapjai további változást hoztak: a hitelezési aktivitás szűkült minden országban mind a hitelnyújtók számában, mind a feltételek terén. Mára ez mindenhol egyre szigorúbb hitelnyújtási feltételekben nyilvánul meg, főleg ami a saját erő mértékét illeti – ez még az Egyesült Királyságban is növekedésnek indult, holott a saját erő mértéke a szigetországban 2009 közepe óta egyre csökkent.
Natale Giostra, a CBRE európai hitel-tanácsadási részlegének vezetője azt nyilatkozta, hogy „A hitelnyújtók piaci visszavonulása mind a nemzetközi aktivitás, mind az ingatlanok esetében továbbra is sok áldozatot követel. Az elkövetkező három év hatalmas, 500 milliárd euróra rúgó refinanszírozás okozta kihívása oda vezet, hogy valószínűtlennek tűnik a hitelezési aktivitás új lendülete, rövid távon inkább az örökségek okozta problémák megoldására koncentrálnak majd a hitelpiacon. Ráadásul a kamatok növekedésével várakozásaink szerint az európai hitelnyújtók 2011 során még válogatósabbá válnak, a feltételek szigorúbbak lesznek, ami viszont a felárak további emelkedéséhez vezet.”
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.