Az európai kiskereskedelmi legfőbb mozgatórúgói 2011
2010.11.17.
Az európai kiskereskedelmi legfőbb mozgatórúgói 2011
A Cushman & Wakefield nemzetközi ingatlantanácsadó legfrissebb 'European Retail - 10 Key rivers for 2011 `tanulmánya szerint a bevásárlóközpont fejlesztések esetében várhatóan a kihasználatlansági mutatók és a kínálat lesznek a legmeghatározóbb tényezők a kiskereskedelmi ingatlanok teljesítményében 2011-ben.

A riport a mai napon a cannes-i MAPIC szakmai kiállításon jelent meg és azon tíz legfontosabb tényezőt vizsgálja melyek pozitív vagy negatív irányban befolyásolják a kiskereskedelmi piac kilátásait a jövő évben, Európában.
 

A szerteágazás és a polarizáció a másik két leginkább taglalt kérdés a tanulmányban és a globális fejlődés változatossága miatt várhatóan jelentős teljesítménybeli különbségek lesznek majd megfigyelhetők a kiskereskedők körében. Lesznek, akik számára felgyorsul a fejlődés és akadnak majd, akik számára romlanak a kereskedelmi körülmények. Még az erős fogyasztói piacokon is jelentős szerepet tölt be az ingatlan kínálat, ugyanis ez határozza majd meg a növekedést valamint a befektetői és kiskereskedői magatartást. A bevásárlóközpont fejlesztések aránya továbbra is alacsony marad a következő egy-két évben, ami várhatóan jó hatással lesz a bérleti díjak alakulására, mivel a kiskereskedők szembesülnek a lehetőségek szűkülésével és rá lesznek kényszerítve, hogy a már meglévő állományra koncentráljanak.
 

Általánosságban elmondható, hogy a kiskereskedői kereslet továbbra is óvatos és körültekintő marad, azonban a kevesebb fejlesztés és a csökkenő lehetőségek hatására még kiélezettebb verseny várható a legjobb helyekért. Ennek következtében amint beindul az elsődleges piac, ez lesz a fejlődés bölcsője. A másodlagos piacok várhatóan - akár méret akár minőség lapján osztályozva – gyengék maradnak 2011-ben és ezeken a területeken valószínűleg a fellendülés is hosszabb ideig fog tartani.
 

John Strachan, a Cushman & Wakefield globális kiskereskedelmi csapatának vezetője lmondta: "A bérbeadási kondíciók valamint a vásárlói és üzleti magabiztosság megfelelő aránya elengedhetetlen a fellendüléshez szükséges üzleti környezet megteremtéséhez. 2011-et merőben meghatározza majd a minőségi területek hiánya és érdekes lesz látni, hogy a kiskereskedők és fejlesztők erre milyen gyorsan reagálnak."

 
Darren Yates a Cushman & Wakefield európai piackutatási csapatának főmunkatársa a következőket fűzte hozzá: „Míg a fogyasztók továbbra is nyomás alatt állnak a két évig tartó relatív inaktivitás után, 2011-ben, a kiskereskedelmi kereslet ennek ellenére emelkedni fog. Bár a bekerülési költségek megnőnek, a kiskereskedők profitorientáltak lesznek és minden eddiginél jobban fognak törekedni pozíciójuk megerősítésére a legjobb helyeken. Mivel egyre kevesebb ilyen lehetőség van, a verseny egyre kiélezettebbé válik ezeken a helyszíneken, míg a másodlagos területek piaca továbbra is nehéz helyzetben marad."

 

Cushman&Wakefield - Európai Kiskereskedelem - a tíz legfőbb mozgatórugó 2011-ben

Összegzés


1. Kínálat: Az elsődleges területek kínálati hiánya, mely egyre inkább nő, meghatározó tényezője lesz az ingatlanpiacnak 2011-ben.


2. GDP: Míg a gazdasági fellendülés alap mozgatórugói kereskedelem és beektetés orientáltak, 2011-ben a válságba való visszaesés elkerülésének kell a második legfontosabb pillérnek lennie a kiskereskedelemben. Mindemellett Európa polarizációja várhatóan erősödni fog, amit a kiskereskedőknek és befektetőknek egyaránt fontos lesz figyelemmel kísérni.

 
3. Megfizethetőség: A területbérlés megfizethetőbb, a bérleti díjak 2008-2009-es csökkenésének következtében, de az egyéb költségek nagy nyomást gyakorolnak a kiskereskedelem más területeire, így a nyersanyag bekerülési költsége vagy a szállítási költségek növekedése akadályt gördíthet a kiskereskedők elé.


4. Foglalkoztatás: Az előrejelzések szerint a munkaerőpiac rugalmassága 2011-ben is létfontosságú marad. A munkanélküliségi mutató a legtöbb országban stabilizálódott, elképzelhető azonban, hogy ez a következő évben növekedésnek indul, amennyiben az állami szektorban történő elbocsájtások aránya meghaladja a magánszektor befogadóképességét.


5. A hitelpiac: A kamatlábak várhatóan továbbra is alacsonyak maradnak, mely az üzleti világot és a vásárlókat egyaránt segítheti 2011-ben és enyhítheti a kormányzati megszorítások negatív hatásait. Mindemellett a legjellemzőbb irány várhatóan a bankkölcsön lesz, melyet az üzleti szektor mellet várhatóan a vásárlók is kihasználnak majd.


6. Kiskereskedelmi forgalom: Továbbra is folytatódik a kiegyenlítetlen fellendülés a GDP-vel, a forgalom növekedésével és a jelentős befektetési tranzakciókkal további lassú fejlődést tapasztalhatunk. A felső kategóriás kiskereskedőknek nem lesznek problémáik, míg a vásárlókra továbbra is sok esetben negatívan hatnak a megemelkedett adók, az alacsonyabb fizetések és a bizonytalan munkaügyi helyzet.
 

7. Megszorítások: Egyes területeken visszafogják a növekedést és hátráltathatják a válságból való kilábalást. A cselekvés szükségessége nem minden piacra jellemző, így az északi államokra sem, azonban az előrejelzésekbe meghatározó tényezőként került be az üzletemberek, a közgazdászok és a vásárlók körében egyaránt. Mindemellett, azon terülteken ahol inkább az adóemelés, mint a költségmegszorítás dominál, ott erős hatások várhatóak 2011-ben.



8. Szabályozások: A szabályi változások nagy szerephez jutnak 2011-ben, főleg, mivel a kiskereskedők megpróbálnak már most a 2012-ben vagy 2013-ban hatályba lépő könyvelési módosításokhoz igazodni.
 

9. Kereslet: A kiskereskedelmi kereslet óvatos és szelektív marad, kevesebb fejlesztéssel és lehetőséggel, ami nagyobb versenyt eredményez majd a jobb helyekért.
 

10. Demográfiai jellemzők: A populációban bekövetkező változások az európai kiskereskedelem jelentős mozgatórugói és mivel a szakérők szerint 2011-ben éri majd el csúcsát a dolgozói réteg létszáma, a változások hamarabb bekövetkezhetnek, mint azt sokan gondolják. Ennek azonban a kiskereskedelemre gyakorolt azonnali hatása nem lesz jelentős, így a rövidtávú lehetőségek helyett továbbra is a hosszú távú üzleti tervezésre kell inkább koncentrálni.

Forrás: Cushman&Wakefield
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.