Ez a valaha mért harmadik legjobb eredmény a régióban. A legjelentősebb fellendülés Lengyelország és Csehország esetében volt megfigyelhető, míg Szlovákiában és Magyarországon, éves szinten csökkent a bérbeadás mértéke, derül ki a Cushman & Wakefield ingatlantanácsadó által rendszeresen publikált statisztikából.
Megemlítendő azonban, hogy tavaly az előző évhez képest egymillió négyzetméterrel kevesebb ipari terület épült. Az elmúlt évben mindössze 580,000 négyzetméternyi új ipari terület került átadásra, míg 2009-ben 1,65 millió négyzetméternyi terület épült. Ennek következtében a kínálat 2010-ben az elmúlt hét évet tekintve a legalacsonyabb volt a régióban. Ez a visszaesés minden közép- európai országban megmutatkozott, de leginkább Szlovákiában volt számottevő, ahol mindössze 5,000 négyzetméternyi terület fejlesztése valósult meg, amely 2001-óta a legalacsonyabb érték.
Összességében elmondható, hogy jelenleg több mint 13 millió négyzetméter modern ipari ingatlan terület található Közép- Európában (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia).
„Számos oka lehet annak, hogy 2010-ben megnövekedett ipari ingatlanok iránti igény. A német gazdaság javulásával növekszik a termékek iránti kereslet, mely a cégek gyártási és raktározási területeinek megnövelését kívánja. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a bérlők a saját tulajdonnal szemben előnyben részesítik a bérletet. Szintén fontos szerepet játszanak az egykori fellendülés idején köttetett, de mostanra szinte egyidejűleg lejáró bérleti szerződések. Ezen felül a lengyel piac növekedési tendenciát mutat a 2009-ben bekövetkezett hullámzó periódust követően. Az említettek mind pozitív jelek – a vállalatok egyre kevésbé aggódnak a jövő miatt és egyre jobban bíznak üzleti aktivitásukban.” – nyilatkozta Ferdinand Hlobil, a Cushman & Wakefield közép – európai régiójának ipari ingatlan bérbeadásokért felelős vezetője.
Tarró Emília a Cushman & Wakefield budapesti irodájának ipari üzletágvezetője elmondta:„A 2010-es évet Magyarországon főként a stabilizáció jellemezte, az összes bérbeadás mértéke év végére elérte a 210,000 négyzetmétert. Az újonnan kötött bérleti szerződések aránya szintén nőtt az előző évhez képest. Az elmúlt pár hónapban jelentős fellendülést tapasztaltunk a már Magyarországon jelenlevő cégek megkereséseseinek köszönhetően, emellett új piaci szereplők megjelenésére is számítunk. 2011-ben mérsékelt piaci javulás várható.”
Míg a bérbeadási volumen jelentősen megnövekedett, így megközelítve a rekord értékeket mutató 2007 és 2008 –as éveket, a fejlesztési aktivitás és az új építések ezzel ellentétesen alakulnak.
„Míg 2009-ben a korábbi fejlett években megkezdett fejlesztések még befejeződtek, addig 2010-ben már jelentősen megmutatkoztak a válság jelei. A fejlesztőknek továbbra is problémát jelent az újabb területek megvásárlása és a kivitelezések finanszírozása. A piac természetesen reagált a kihasználatlanságra - a múlt év elején az üresedési ráta átlagosan 14,57 százalék volt a közép- európai régióban. Az egyre kevesebb fejlesztésnek és a kereslet növekedésének köszönhetően ez az érték 13,75 százalékra csökkent a múlt év végére.” – fűzte hozzá Ferdinand Hlobil.
„2011-re nem várunk jelentős spekulatív beruházásokat Magyarországon, főként a szabad területek mértéke és a finanszírozási nehézségek miatt. A kihasználatlansági mutató 19 százalék körül van, ami továbbra is magasnak mondható, de mivel nem szerepelnek spekulatív beruházások a tervezett fejlesztések között, ez várhatóan elfogadható szintre csökken majd az év folyamán” fűzte hozzá Tarró Emília.
Kiegyensúlyozott piaci körülmények között a kihasználatlansági mutató 10 százalék körüli. 10 százalék alá történő csökkenése a piac kiegyensúlyozatlanságát mutatja és a kínálat nem megfelelő mértékére utal. A szlovák piac van ebben a helyzetben, ahol a területek mindössze öt százaléka van szabadon. Ez megakadályozhatja az újabb vállalatok megjelenését a piacon.
Csehországban, ahol a kihasználatlansági mutató 10,6 százalékos volt, 2010 végére kiegyensúlyozottá vált.
Lengyelország az elmúlt 18 hónap legalacsonyabb üresedését produkálta (15 százalék) és továbbra is folyamatos javulást mutat.
A prémium kategóriás területek bérleti díjai relatív stabilak maradtak a közép- európai térségben, mely havonta átlagosan 3,5 Euró/ négyzetméterárat jelent. Azon területeken ahol a kihasználatlansági mutató régóta magas, a bérleti díjak csökkentek tavalyi évben. Ezeken a területeken az év második felében a fejlesztők ’agresszívebb’ és különleges ajánlatokkal kedveztek a bérlőknek. Hosszú távon a bérleti díjak, a telekárak, valamint az építési költségek enyhe növekedése várható. Új adók kerülnek kivetésre és várhatóan az egyéb ráfordított költségek is emelkedni fognak.
„Magyarországra továbbra is az ipari ingatlanok bérleti díjának csökkenését okozó piaci erők hatnak, a bérlők most nagyon kedvező szerződési feltételekhez juthatnak, de a szabad területek csökkenésének következtében a bérleti-díjak emelkedése leghamarabb 2011 év végére várható” mondta el Tarró Emília.
„Az általános hangulat az ingatlanpiacon jónak mondható; új bérlők érkeznek a régióba, valamint a fejlesztők és a befektetők portfóliójának helyzete egyaránt stabilizálódott az elmúlt év során. Elégedettek lennénk az eredményekkel, amennyiben az idén bérbeadott területek aránya elérné a 2010-es szintet.” – nyilatkozta Ferdinand Hlobil.
„A piaci korrekciók időszakát követően a fejlesztők új építkezések megkezdését tervezik. Ennek ellenére nem számítunk hirtelen növekedésre. A növekedés inkább fokozatosan valósul majd meg, az új építkezések mértékét a tavalyi évhez hasonlónak várjuk. Jelentősebb javulás legkorábban 2012-ben várható.” –fűzte hozzá Hlobil.
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.