Bérlőké a világ! Budapest a legolcsóbbak között
2011.11.29.
Az európai logisztikai ingatlanok bérleti költségei nem térnek magukhoz – a DTZ legújabb elemzése szerint 2016-ig maradnak a nyomott költségek és még egy átlagos 1,5 százalékos évi növekedéssel számolva sem érik el az előrejelzett átlagos inflációs szintet. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is óriási eltérések vannak a kontinensen belül; míg London Heathrow a legdrágább, addig Budapest az egyik legolcsóbb logisztikai bérleti piac, Varsóhoz, Prágához, Bukaresthez képest is kedvezőbb bérleti költséggel rendelkezik.

A DTZ legújabb, European Occupancy Costs – Logistics elemzése a teljes logisztikai bérleti költségeket (bérleti díj, ingatlanhoz kötődő adók és üzemeltetési költségek) vizsgálja 15 európai ország 28 piacán és a 2011 és 2016 időszakra ad előrejelzést. Az elemzés szerint a visszafogott bérlői kereslet miatt idén átlagosan 1,4 százalékkal csökkentek az európai logisztikai bérleti költségek tavalyhoz képest; a piacok egyharmadánál figyelhető meg jelentős mértékű csökkenés, amely leginkább a bérleti díjak esése miatt következett be. Előreláthatóan 2012 is a bérlők éve lesz; a gyenge makró-és ingatlanpiaci kilátások miatt jövőre sem várható elmozdulás a logisztikai bérlői aktivitásban.

 

A logisztikai bérleti költségek Európán belül széles skálán mozognak, a marseille-i 50 euró / m²-es éves bérleti költség szinttől a London Heathrow részén regisztrált 217 euró / m²-ig. Az átlagos európai bérleti költség 85 Euro/m² / év. A tavalyi évhez hasonlóan Budapest továbbra is a legolcsóbb városok között van; Marseille, Brüsszel, Antwerpen, Lyon és Bukarest mellett a budapesti logisztikai piac kínálja a legkedvezőbb bérleti költségeket; 57 euró/m2 éves bérleti költségével. Ezzel szemben a bérlők London Heathrow részén, Oslóban, Dél-kelet Angliában és Helsinkiben fizetik a legmagasabb bérleti költséget.

 

„Budapest Európa öt legolcsóbb bérleti piaca közé tartozik, kedvezőbb bérleti költségeket kínálva, mint a versenytárs Prága és Varsó. A bérleti díjak várhatóan nem változnak jelentősen az elkövetkező 1-2 évben, a bérleti költségek tekintetében viszont az adóváltozások jelenthetnek egyelőre nem jól mérhető változásokat. Új fejlesztések és átadások hiányában, illetve a kereslet emelkedésével a budapesti logisztikai ingatlanpiac stabilizálódása várható a jövőben, de a bérleti díjak növekedésére 2012-ben nem számítunk – mondta Tamás Éva, a DTZ budapesti irodájának ipari ingatlan-tanácsadója.

 

A bérlők hasznot húzhatnak ebben a lassú növekedési időszakban, kedvező áron juthatnak jó minőségű területekhez; Európában ugyanis nem várható jelentős bérleti költségnövekedés jövőre, a 2016-ig tartó időszakban pedig éves szinten csupán 1,5 százalékos átlagos emelkedésre számít a DTZ. Az egyes országokat azonban nem lehet egy kalap alá venni; nagy eltérések figyelhetőek meg az adott ország kereslet-kínálat alakulása és makrogazdasági helyzete miatt. Az olyan stratégiai központokban, mint Antwerpen, Rotterdam és Varsó, továbbra is erős bérlői és befektetői érdeklődésre kell számítani, ami hatással lesz a bérleti díjakra és ez által a bérleti költségekre.

 

A legnagyobb bérleti költségnövekedés ott várható, ahol a logisztikai piacot a legjobban érintette a válság, ilyen például Madrid, Dublin és Barcelona. Ám valószínűleg ennek ellenére sem érik el ezek a logisztikai területek 2016-ra a válság előtti szintet. A rendelkezésre álló üres fejlesztési telkek nagy száma miatt Skandinávia bérlőinek továbbra sem kell jelentős költségnövekedésre számítania a közeljövőben. A közép-kelet európai régióban továbbra is Bukarestnek lesznek a legalacsonyabb bérleti költségei, Budapesten minimális, nem számottevő növekedés várható.

 

„A logisztikai bérlők most sokkal kedvezőbb áron juthatnak hozzá jó minőségű területekhez, mint a válság előtt. Ugyanakkor, az elhúzódó pénzügyi válság visszatartja a spekulatív fejlesztőket, csökken a rendelkezésre álló első osztályú ipari ingatlanok száma, aminek következtében néhány éven belül elkezdhetnek emelkedni a bérleti díjak és a költségek” – tette hozzá Tamás Éva.

Forrás: DTZ
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

M3 Business Center B
M3 Business Center B
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
Váci út 110. Irodaház
Váci út 110. Irodaház
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
Amfi Center
Amfi Center
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
Szentkirályi Irodaház
Szentkirályi Irodaház
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
Laurus Irodaházak
Laurus Irodaházak
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.