Budapest a 20. helyezett a legvonzóbb városok ranglistáján
2011.07.20.
Budapest a 20. helyezett a legvonzóbb városok ranglistáján
Számos feltörekvő országban található város ugyanolyan magas számú nemzetközi céget vonz, mint a fejlett üzleti világ központjai – derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb kutatásából.

Az „Üzlet Lábnyomai” (Business Footprints) című kutatás a világ 280 legjelentősebb vállalatának irodapiaci jelenlétét vizsgálja 101 ország 232 városában. A 30 legnépszerűbb irodapiaci lokáció közül 17 feltörekvő országokban található. A folyamatos gazdasági kihívások időszakában ez az eredmény tovább erősíti a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) és más, kevésbé fejlett piacok jelentőségét a nemzetközi üzleti szektorban.


A CBRE kutatása szerint Sanghaj és Moszkva a legnépszerűbb üzleti célpont a feltörekvő piacokon: Sanghajban a vizsgált 280 globális cégből 172 (61,4%) tart fenn irodát, míg Moszkvában 170 (60,7%) található. Peking lett a harmadik helyezet a feltörekvő városok listáján 169 (60,4%) céggel.


A két kínai város előkelő helyezése két tényezővel magyarázható: egyrészt, hogy Kína nagyon fontos outsourcing lokáció és gyártó-ipari bázis is (amely utóbbihoz szükséges az irodai jelenlét is) illetve az egyre növekvő kínai fogyasztás mind a helyi, mind az import-termékek iránt jelentős keresletet támaszt. A BRIC-országokból Sao Paolo (52,1%), illetve Mumbai (43,2%) került fel a legfontosabb 30 város közé.


A CBRE jelentéséből kiderül, hogy további számos, feltörekvő országban található város vonzza a nemzetközi cégeket: Dubai a 9. legnépszerűbb helyszín, Varsó a 12. helyezett, ami azt mutatja, hogy mindkét város régiójának jelentős üzleti központjává fejlődött. Varsón kívül Budapest (20. helyezett) Prága (21. helyezett) és Bukarest (29. helyezett) is bekerült az első 30 helyre rangsorolt város közé, aláhúzva a közép-kelet-európai régió jelentőségét a nemzetközi üzleti világban.


„Meglátásunk szerint az, hogy a világ legnépszerűbb irodapiaci helyszíneinek több mint fele a gazdaságilag fejlett országokon kívül található, alátámasztja azt, hogy a nagy cégek egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek ezen új piacokra való belépésre, ezzel is erősítve növekedésüket. Különösen érdekes néhány feltörekvő város pozíciója a fejlett országok városaihoz képest: Sanghaj, Moszkva, Peking és Dubai például a rangsorban az első tíz város közé tartozik, több nemzetközi céggel, mint Párizs (56%), New York (55%) vagy Milánó (53%). Továbbá sokan nem várnák, hogy olyan második vonalbeli városok, mint Bangkok (48,9%) és Isztambul (41,1%) megelőzik Sydney-t (46,6%) és Frankfurtot (38,2%) is.” - nyilatkozott Richard Holberton, a CBRE európai kutatásokért felelős vezetője a jelentés kapcsán.


A CBRE felmérése kimutatta, hogy Budapest Varsó után a második legfontosabb célhelyszín a KKE régióban. A főváros globálisan az előkelő 20. helyet, a feltörekvő városok között pedig a 10. helyet érte el. A KSH adatai szerint Budapesten több mint 20 000 külföldi tulajdonnal rendelkező cég van jelen, és minden évben mintegy 60 új külföldi cég telepszik le hazánkban, két harmaduk Budapesten.


Módszertan
 

Vállalatok: A Fortune Global 500-as listája alapján 300 céget választottunk ki a kutatáshoz (árbevétel szerint), és szintén a Fortune listája volt a szektorok kategorizálásának alapja is. A listát végül aszerint módosítottuk, hogy minden gazdasági szektor főbb szereplője megjelenjen rajta: így például a Fortune 500-ban nem szereplő nemzetközi ügyvédi irodák is felkerültek a listára. A listára a szektorok legfontosabb vállalatai kerültek fel, tekintet nélkül központjuk elhelyezkedésére. Így a régiók nem egyforma arányban szerepelnek a listában: Európa, Közel-Kelet és Afrika 45%, Észak- és Dél-Amerika 35%, Ázsia és a Csendes-óceáni térség: 20%.


Városok: Minden ország két legnagyobb városa automatikusan felkerült a listára, továbbá az 5 milliós lakosságnál nagyobb városok, amennyiben nem voltak az első két város között, szintén részt vettek a kutatásban, így a kínai, az egyesült államokbeli és az indiai városok száma növekedett.


Irodai jelenlét mérése


Bár a jelentés az irodai jelenlétet vizsgálta, a „jelenlét” sok mindent takarhat. A kutatás során a fizikai jelenlétet vettük meghatározónak. Így ha például egy cég postafiókkal rendelkezik, akkor nem szerepel a listán, hiszen az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a cég irodával is rendelkezik a városban. A legtöbb esetben kétszeres ellenőrzéssel vizsgáltuk a cégek jelenlétét.

Forrás: CBRE
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

M3 Business Center B
M3 Business Center B
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
Váci út 110. Irodaház
Váci út 110. Irodaház
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
Amfi Center
Amfi Center
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
Szentkirályi Irodaház
Szentkirályi Irodaház
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
Laurus Irodaházak
Laurus Irodaházak
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.