A CBRE jelentése rávilágít arra, hogy 2010-ben mintegy 1,9 millió négyzetméter bevásárlóközpont-terület épült fel Európában, 36 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 2009-ben is csökkent a fejlesztési ütem a 2008-as csúcsévhez képest, mégpedig 30 százalékkal. 2011-ben viszont, ha az építés alatt álló fejlesztések időben elkészülnek, mintegy 2,9 millió négyzetméternyi új kiskereskedelmi létesítménnyel nőne az európai kínálat, amely 53 százalékos emelkedést jelentene.
Bár az építés alatt álló fejlesztések összterülete még mindig jelentősen elmarad a 2007-2008-as évekhez képest, az olyan piacok iránti bizalom, mint Törökország, Oroszország és Lengyelország, jelentősen növeli az építkezések számát, és az átadott ingatlanok területe is emelkedést jelez. Jelenleg 146 darab húsz ezer négyzetméteresnél nagyobb bevásárló-központ épül Európában: a legtöbb Törökországban (1,3 millió négyzetméter 26 helyszínen), Oroszországban (Moszkvában és Szent-Péterváron 19 helyszínen 856 ezer négyzetméter) és Lengyelországban (712 ezer négyzetméter 21 helyszínen).
A bevásárlóközpontok építése Törökországban például újra virágzik, ami a 2010-es erős gazdasági növekedéssel, és ebből következően a kereskedők, a fejlesztők és a befektetők bizalom-növekedésével magyarázható. 2011-re szintén jók a kilátások, és ez újabb márkákat vonz Törökországba, ahol a jelen lévő nemzetközi brandek szintén agresszíven terjeszkednek.
Nyugat-Európában Olaszország (394 ezer négyzetméter), Németország (369 ezer négyzetméter) és Spanyolország (356 ezer négyzetméter) piacán legerősebb az építkezési lendület, míg az Egyesült Királyságban három ingatlan áll fejlesztés alatt, amelyek közül legnagyobb a szeptemberben nyíló, 177 ezer négyzetméteres Westfield Stratford City.
John Welham, a CBRE európai kiskereskedelmi befektetésekért felelős vezetője szerint „a gazdasági válság óta a befektetők többsége a legjobb ingatlanokra és helyszínekre koncentrál, és ma is ez a helyzet, bár a kiskereskedelmi szektorban egyre több az olyan tőke, amely „értéknövelt” lehetőségeket keres. A bevásárlóközpontok fejlesztésének alacsony szintje Nyugat-Európában, és a kockázatosabb piacok iránti érdeklődés emelkedése 2011-ben a befektetői aktivitás növekedését eredményezheti.”
Magyarországon az utóbbi években jelentősen lecsökkent az újonnan átadott bevásárló központok száma. 2010-ben mindösszesen 4 új központ nyílt meg, míg 2011 első félévében egy bevásárló központot adtak át: az Europeumot Budapest belvárosában. Jelenleg nyolc új projekt áll építés alatt az országban, összesen 144 ezer négyzetméteren, amelyeket 2011-2012 folyamán adnak át. Ilyen például a KÖKI és a CET Budapesten, és az Árkád Szegeden. Az új projektek általában stratégiai helyszíneken épülnek, és prémium kategóriás bérlőket vonzanak. Több mint tíz projekt várja még az építés megindulását, összesen mintegy 200 ezer négyzetméteren, amelyek megkezdését a válság miatt tolták el. A kiskereskedelmi forgalom lassú növekedésével az építések száma is növekedni fog középtávon.
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.