Álom Sziget épül az Óbudain
2006.04.19.
A jövő év elején megkezdődhet az építkezés a Óbudai sziget déli végén, ahol az Álom Sziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft., az izraeli Plaza Centers és az MKB alkotta konzorcium egy 1,5 milliárd eurós beruházás során több szállodát, szabadidős és sportlétesítményt hoz létre ? közölte lapunkkal Sammy S. Smucha, az ingatlanfejlesztést irányító kft. ügyvezető igazgatója és résztulajdonosa.
Egyelőre a tervezési szakaszban vannak, az elképzeléseket nem kell átdolgozni ? mondta, cáfolva azt, hogy a kerületi önkormányzat ? a főváros nyomására ? csökkentetné a projekt egyik elemének számító konferencia-központ méretét. Előzőleg a Fővárosi Önkormányzat átdolgozásra visszaküldte a szabályozási tervet a kerületi testületnek, és kérte, hogy a kerület ennek alapján állapodjon meg a fejlesztővel. Az is nyilvánosságra került, hogy a főváros április végén visszatér az ügyre, ám mivel a terület már magánkézben van, legfeljebb a beépítés tervezett 30 ezer négyzetméteres méretét csökkenthetnék. Másrészt bizonyos környezet-, illetve árvízvédelmi és közlekedési beruházásra szoríthatják rá a beruházót. A tervek egy pályázaton nyernek végső formát, ebben magyar építészek is részt vesznek. A környezetvédők és a kerület kérésére a fejlesztő külön környezetvédelmi tanulmányt készít, mielőtt megkezdődik a kivitelezés. Fővállalkozót még nem választottak, sőt a tervek szerint a beruházás mérete miatt eleve több céggel szeretnének szerződni. Ugyancsak nem dőlt el, hogy mely pénzintézetek finanszírozzák az építkezést. Sammy Smucha úgy látja: a néhány évvel ezelőtti állapothoz képest jelenleg sokkal kedvező feltételekkel lehet kölcsönt felvenni Európában, s gyakorlatilag ma a bankok versengenek a lehetőségért. Az ügyvezető igazgató szerint számukra az lenne az ideális, ha a szállodák, a kaszinó és a szabadidős létesítmények mind egyetlen csoport üzemeltetésében működnének. Több nagy nemzetközi társasággal tárgyalnak majd. Az elképzelések szerint 6-8 szállodát, 4 apartmanhotelt, egy 3500 személy befogadására alkalmas kongresszusi központot, egy amerikai stílusú kaszinót, továbbá kisebb üzleteket, sportpályákat, két kisebb hidat és bicikliutat építenek. Saját költségre áthelyezik a HÉV-megállót, felújítják a közeli buszvégállomást, de létesítenek egy víziparkot és növelik, illetve megújítják a zöld felületeket. Tizenkét régi épületet meghagynak a szigetrész nyugati oldalán, köztük a Hadrianus-palota maradványait, ahol múzeumot alakítanak ki. Ötvenezer új munkahely jön létre a beruházás hét éve alatt, ezek zöme az üzemeltetésnél. Emiatt sokkal több turista jön Budapestre, akik több időt és több pénzt is költenek majd ott, illetve a városban ? fűzte hozzá.
Forrás: Világgazdaság online
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 1926 m2
Madách I. út 13-14.
kiadó iroda: 5213 m2
Rákóczi út 70-72.
kiadó iroda: 3994 m2
Szépvölgyi út 18-22
kiadó iroda: 601 m2
Mozsár u. 16. (Jókai tér)
kiadó iroda: 5730 m2
Közraktár u. 30-32.

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.