A régió legnagyobb piacain − Moszkvában, Varsóban és Bukarestben – jelentősen nőtt a kereslet az irodabérlet iránt, az orosz fővárosban egyedül 1,2 millió négyzetméternyi területet adtak ki.
Budapesten és Prágában viszont éves szinten csökkenés volt megfigyelhető, mert a bérlők részéről leginkább a bérleti szerződések újratárgyalása jellemző.
Jos Tromp, a CBRE közép- és kelet-európai kutatásért felelős vezetője a jelentést kommentálva azt mondta, hogy „a piacok többségében a korlátozott finanszírozás és a kereslet miatt kevesebb a tervezett fejlesztés, néhány városban (Moszkva, Varsó, Prága, Zágráb) azonban főleg a behatárolt kínálat révén egyre több építkezés indulhat el. Mindazonáltal amíg ezek a fejlesztések elkészülnek, az új irodaállomány szintje jóval a korábbi évek szintje alatt marad, például Varsóban és Budapesten az új kínálat legalább 2012-ig történelmi mélyponton lesz.
A kelet- és közép-európai régió irodapiaci állománya 1,5 millió négyzetméterrel nőtt az idei évben. Néhány jelentős fejlesztés 2010 negyedik negyedében történő befejezésével a 2010-es új kínálat elérheti a 2,2 millió négyzetmétert, ami egyharmaddal marad el a 2009-es év teljesítményétől. Habár a fejlesztési aktivitás általánosan alacsonyabb, Bukarestben és Szófiában továbbra is számos fejlesztés kerül majd piacra a következő negyedévekben.
A kelet- és közép-európai régió irodapiacai összesített kihasználatlansági rátája változatlan maradt az előző negyedévhez viszonyítva és 15,5 százalékon áll. Egyes városok között mindazonáltal jelentős a különbség: a kelet-európai piacokon az üres irodák aránya csökken az év eleje óta, miután nagyot emelkedett 2009 során. A szűkebb régió városai között a kihasználatlanság a legalacsonyabb Varsóban (8%), majd Pozsony (11%), Prága (13%) és Budapest (21%) következik. Az idei évben piacra került, jelentős területet képviselő új kínálat miatt a délkelet-európai nagyvárosokban viszont a kihasználatlanság emelkedett a tavalyi év hasonló időszakához képest.
A továbbra sem egyértelmű gazdasági trendek révén a bérleti díjak emelkedése nem várható sem Kelet-Közép-Európában, sem Délkelet-Európában. Moszkva és Kijev esete kicsit más, itt már emelkedésnek indultak a bérleti díjak, illetve 2010 harmadik negyedévében az erős gazdasági teljesítmény, a relatíve alacsony kihasználatlanság és a beinduló fejlesztések hatására Varsó irodapiaca is enyhén drágult. „Budapesten a kihasználatlan irodaállomány sokáig nem engedi a bérleti díjak általános emelkedését, bár a fejlesztések leállása révén a magasabb kategóriájú irodák piacán belátható időn belül itthon is kínálati hiány alakulhat ki.” – tette hozzá Borbély Gábor, a CBRE közép-európai elemzője.
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.