Építőipar 2012: A felújítások éve lesz az idei
2012.01.19.
Az épületfelújítási-kedv további erősödésére számítanak a szakértők idén, ami segítheti az építőipart a gazdasági válság túlélésében. A 2012. január 1-jétől életbe lépő, az ingatlan eladásakor és bérbeadáskor kötelezővé tett energetikai tanúsítvány miatt ez a tendencia tovább erősödik az idén.

„Már 2009-ben is felhívtuk a figyelmet arra a várható trendre, hogy új lakások vásárlása helyett az emberek egyre inkább meglévő ingatlanjaikat újítják fel, korszerűsítik majd. A január elsején életbe lépett új kötelezettséggel mind az eladó fél, mind a vevők jól járnak. Kevesen tudják, hogy egy átlagos, 1970-ben épült családi ház energiaigénye évente 250 kWh/m², ami olyan, mintha az autónk 20 liter üzemanyagot fogyasztana 100 km-en, pedig ez viszonylag kis beruházással gyorsan a felére, harmadára csökkenthető” – hangsúlyozza Tibor Dávid, az idén 15 éves Masterplast Group vezérigazgatója.

Homlokzati hőszigetelés a régióban: osztrákok az élen, Magyarország a második helyen  
Magyarországon egyre tudatosabbak az ingatlantulajdonosok: a Masterplast adatai szerint az alkalmazott homlokzati hőszigetelés átlagos vastagsága már 2010-ben is elérte a 6,4 centiméteres értéket, ami megfelelt a régiós átlagnak. A kelet-közép-európai régió egyik vezető hőszigetelőanyag-gyártó- és forgalmazó vállalatának felmérése szerint ez még elmaradt az osztrákok 14 centiméteres átlagától, amely a legvastagabb a régióban, de már 2010-ben is meghaladta a horvát és szlovák 5,3-6,3 cm-es szintet.

Homlokzati hőszigetelések vastagsága (cm)

Ország    2010    2011
Ausztria    14,00     14,5
Magyarország     6,4     7,0
Szlovákia     6,3     6,8
Szerbia    6,5    6,7
Románia    6,5     6,7
Horvátország    5,3    5,6


Forrás:Masterplast

A vállalat felmérése szerint tavaly is folytatódott ez tendencia, 2011-ben átlagosan 9 százalékkal nőtt az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagsága hazánkban, amely 0,6 cm-es növekedést jelent. A 7,0 cm-es átlaggal így Magyarország második helyen áll Ausztria után, ahol 2011-ben már 14,5 cm-re nőtt a homlokzati hőszigetelés átlagos vastagsága.
 

 
Mintha az autónk 1,5-3 litert fogyasztana 100 km-en…

 

Megfelelő vastagságú hőszigeteléssel akár az ingatlan energiaköltségének 25-33 százaléka is megtakarítható, így viszonylag gyors megtérülésről beszélhetünk. Egy, a mai szabályozás szerint épített épület éves fogyasztása 96-100 kWh/m², ami megfelel egy autó 6-8 l/100 km-es fogyasztásának. Ugyanakkor egy alacsony energiafogyasztású épület igénye egy év alatt 55 kWh/m², ami már alig 3 litert jelent, míg egy passzívház alig 15 kWh/m²-t fogyaszt, ami annyi, mintha autónkba 1,5 liter üzemanyagot tankolnánk 100 kilométerenként. A felújítás eredményeként nő az épület komfortfokozata, jelentősen csökken a rezsiköltség, a korszerűsítés miatt pedig egyértelműen növekszik az ingatlan értéke is.

 

Korszerű szigetelés = Leggyorsabb megtérülés

 

A leggyakoribb energiamegtakarítást eredményező felújítások a fűtés és a melegvíz ellátás korszerűsítése, a nyílászárócsere, és az utólagos hőszigetelés. Mindközül ez utóbbi eredményezi a legkisebb befektetés mellett a leggyorsabb megtérülést, hiszen egy családi ház falazatán kb. 40% hőveszteség mérhető, míg födémén és nyílászáróin keresztül a meleg közel 20-20%-a távozhat a lakásból. A vastagabb hőszigetelés beépítése ugyanakkor nem jelenti a beruházás költségének nagymértékű növekedését: egy 8 cm vastag polisztirol szigetelés helyett 12 cm-es szigetelőanyag beépítésével a munkadíj és a szigeteléshez szükséges egyéb költségek nem változnak, így csupán az anyagvastagságból jelentkező különbözetet kell a beruházónak megfizetnie, ami a költségeknek csupán 10%-át jelenti, miközben a szigetelés vastagsága 50%-kal nő.   


Lakáspiaci előrejelzés – 2014-től újra a 2008-as szinten


Az európai ingatlanpiacon is a felújítási és karbantartási munkák relatív stabilitása fékezi a 2008 óta erőteljesen visszaeső újépítésű-lakáspiac további zuhanását. A szegmensben a fizetőképes kereslet csökkenése és a kínálat lassú alkalmazkodása miatt már így is nagyszámú üres állomány képződött. Ezzel szemben az épületfelújítási és karbantartási piac kumulált csökkenése csak 10% volt a válság idején, és 2014-től várhatóan visszatér a 2008-2009-es rekord szintre – derült ki a BUILDECON 2011.november 9-i párizsi konferenciáján.

Forrás: Masterplast

Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

M3 Business Center B
M3 Business Center B
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
Váci út 110. Irodaház
Váci út 110. Irodaház
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
Amfi Center
Amfi Center
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
Szentkirályi Irodaház
Szentkirályi Irodaház
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
Laurus Irodaházak
Laurus Irodaházak
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.