Felmérés: a magyarok, főleg a nők félnek az interneten vásárolni
2011.09.20.
A CBRE felmérése szerint a magyarok csupán 17 százaléka vásárol az interneten, az viszont biztató, hogy a 16-24 évesek között már 32 százalékos ez az arány

A biztonságérzet hiánya egyelőre a legjelentősebb akadálya az online vásárlásnak Európában, habár egyre gyakoribb az informatikai eszközök használata és terjed a bankkártyás „chip és PIN” fizetési mód – derül ki a világ vezető globális ingatlan-tanácsadója, a CB Richard Ellis (CBRE) legújabb kutatásából. Az elemzés rámutat, mennyire fontos mostanában a fogyasztás, mint a gazdaság belső motorjának a felpörgetése minden országban. A digitális forradalom számos európai országban támogatja az online vásárlás népszerűségét, de több millió vásárlót a gyenge biztonságérzet megakadályoz abban, hogy teljesen magukévá tegyék az online vásárlás élményét.

 

A CBRE „Európa online fogyasztója” című kutatását szeptember 26-án, a berlini „World Retail Congress” (Kiskereskedelmi világkongresszus) eseményen mutatja be. A jelentés az első pán-európai kutatás a maga nemében, több mint tízezer ember bevonásával készült, és az online fogyasztói magatartást vizsgálja tíz európai országban. A kutatásban – többek között – a következő termékcsoportok szerepelnek: cipő és ruházat, könyv, zene és szórakoztatás, élelmiszer, elektronikai termékek, kozmetikumok, gyógyszerek és számítógépes játékok.

 

Amikor a CBRE a fogyasztókat arról kérdezte, hogy mi akadályozza őket az online vásárlásban, a biztonság miatti aggodalom volt az elsőszámú szempont. Ez fontosabb volt, mint a szállítás költsége és kényelme, vagy a hitelkártya hiánya. Akik gyakran vásárolnak az interneten, azok is a fizetés biztonságát említették fő szempontként. A spanyol fogyasztók közel fele, míg az olaszok, németek, britek harmada szemében a biztonság kérdése a három fő aggodalomra okot adó tényező között van. Legkevésbé a franciák (30%) és a svédek (29%) tartják a netes vásárlást kockázatosnak.

 

A CBRE kutatása arra is rámutat, hogy kapcsolat van az online vásárlás iránti hajlandóság és az online bankolás között Európában. Azokban az országokban, ahol a fogyasztók magas aránya vásárol online, mint például Svédországban (69%), Németországban (66%), Nagy-Britanniában (58%) és Franciaországban (56%), az online bankolók aránya is magasabb, szemben a dél-európai országokkal, ahol az internet-használat alacsonyabb, míg egyes kelet-európai országokban az online bankolás meglehetősen ritka. Elfogadva azt a tényt, hogy az online bankolás napi szinten kapcsolódik az online pénzügyek intézéséhez, a CBRE kutatása szerint az online bankügyek magasabb aránya segítheti a fogyasztókat abban, hogy felülemelkedjenek az online vásárlás okozta aggodalmakon.

 

„A legújabb fogyasztói szokások változásának megértése Európa-szerte abban segít, hogy formáljuk a kereskedők gondolkodását a jövő trendjei felé. A YouTube, iPod, és Facebook világában nem meglepő, hogy egyre több európai használja az internetet az információgyűjtés és az online vásárlási döntéshez. Mindenesetre a fogyasztók a technikai eszközök iránt érzett vonzalma ellenére az online biztonság miatt érzett aggodalom a virtuális vásárlás legnagyobb akadálya.” – kommentálta a jelentést Peter Gold, a CBRE határon átnyúló kiskereskedelemért felelős vezetője. A fogyasztói szokások és viselkedés legfontosabb jellemzői az online vásárlók között Magyarországon

 

§        A fiatal magyar felnőttek (16-34 év) más országokban élőkhöz képest kevésbé végeznek kutatást online, mielőtt a boltban vásárolnak, és kevésbé gyakran vásárolnak online (számítógépen), illetve sokkal inkább használják a közösségi médiát, hogy eldöntsék, mint vásároljanak.

 

§        A magyar nők számára a bolti vásárlás élményt jelent. A nők - a férfiakhoz képest - inkább használják a közösségi médiát, hogy eldöntsék, mit vegyenek. A magyar nők a legkevésbé néznek utána online, mielőtt a boltban vásárolnának.

 

§        A magas jövedelmű magyar fogyasztók – más országokban élőkhöz képest - kevésbé vesznek meg olyan terméket online, amit nem vehetnek meg a boltban, illetve jellemző rájuk, hogy inkább megnéznek egy terméket a boltban, mielőtt online megrendelik. A magas jövedelmű magyar fogyasztók inkább használják a közösségi médiát, hogy eldöntsék, mit vegyenek.

Forrás: CBRE
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

M3 Business Center B
M3 Business Center B
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
Váci út 110. Irodaház
Váci út 110. Irodaház
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
Amfi Center
Amfi Center
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
Szentkirályi Irodaház
Szentkirályi Irodaház
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
Laurus Irodaházak
Laurus Irodaházak
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.