Időt kaptak az ingatlanalapok
2006.04.13.
Lassult a pénzbeáramlás, de a piaci szakemberek ezt csak átmenetinek tekintik A 2005-ös év nem ismételhető meg sem a tőkebeáramlás, sem a hozamok terén ? fogalmazott több ingatlanalap-piaci szakember is az év elején, s úgy tűnik, igazuk lett. Bár az idén már több mint 11 százalékkal nőtt a hazai ingatlanalapok vagyona, s márciusban a 400 milliárd forintot is átlépte, az elmúlt hetekben több nagyobb alapnál is a vagyon csökkenése volt napirenden
A 2005-ös év nem ismételhető meg sem a tőkebeáramlás, sem a hozamok terén ? fogalmazott több ingatlanalap-piaci szakember is az év elején, s úgy tűnik, igazuk lett. Bár az idén már több mint 11 százalékkal nőtt a hazai ingatlanalapok vagyona, s márciusban a 400 milliárd forintot is átlépte, az elmúlt hetekben több nagyobb alapnál is a vagyon csökkenése volt napirenden. Ez alapvetően a visszamenőleges hozamok alakulásának köszönhető, hiszen míg a tavaly a hozamuk 8?9 százalék között mozgott, addig a rövid távú visszamenőleges hozamok már 6?7 százalék között alakulnak. Ebben nem csekély szerepet játszott az ingatlanalapok ?felhígulása? ? az ingatlankitettség 30-40 százalék, így a portfólió zömét állampapírok alkotják ?, s ezzel elveszítették előnyüket a kötvényalapokkal szemben. Komolyabb vagyonkiáramlással azonban nem számol Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára, hiszen mint mondta, a befektetőket az első két évben viszszatarthatja a jegyek eladásától a komoly, akár 8 százalékos visszaváltási jutalék. Az ingatlanalapok kezelői azonban láthatólag nem esnek kétségbe a befektetők elfordulásától, sőt mint Buda Sándor, az Európa Ingatlanalap igazgatója megjegyezte: elérkezett az idő, hogy a konstrukciók ?összeszedjék? magukat, s az ingatlankitettség javulásával emelkedhet az ingatlanalapok hozama is. A piaci folyamatokból adódóan következett be ez a jelenség ? reagált Tóth Balázs, az OTP Ingatlanbefektetési Alapkezelő Rt. vezérigazgatója a történésekre, ám úgy véli, nem tartós trendről van szó. A jelenleg 34 százalékos ingatlankitettségű OTP Ingatlanalap az elmúlt időszakban telket vásárolt a Hungária körúton, ahova egy tízezer négyzetméteres irodaházat épít majd, több kereskedelmi egységet vettek, mintegy 4 milliárd forint értékű ingatlan vásárlására kötöttek szerződést, s számosról tárgyalnak. A többi alapkezelő sem ül ölbe tett kézzel. A legnagyobb piaci szereplő, a Raiffeisen Ingatlanalap portfóliójába új ingatlan nem került be, ám a nettó tőkekiáramlásnak, illetve az ingatlanok forintgyengülés miatti felértékelődésének eredményeként kismértékben, közel 35 százalékra nőtt az ingatlankitettség. Az alap márciusban aláírta az OsterOpel autókereskedő cég veszprémi, 2200 négyzetméter bérbe adható területű ingatlanának megvásárlásáról szóló adásvételi szerződést; a tranzakció értéke nagyságrendileg 1,6 millió euró. A fejlesztések kerültek előtérbe az Európa Ingatlan Alapnál, amely jelenleg 43 százalékos ingatlanarányt tudhat magáénak. A 4-5 milliárd értékű Vértes Center alapkőletételére nemrégiben került sor, készül a 160 lakásos Zugló Garden lakópark, míg Veszprémben raktárcsarnok építése zajlik. Jelenleg egyedül az Erste Ingatlanalap érezheti magát ?biztonságban? ingatlanfeltöltöttség terén, hiszen ez jelenleg 75 százalék. Az alap portfóliójába nemrégiben került be az RTL Klub új székháza, illetve az Európa Torony. A Budapest Alapkezelő garantált alappal próbálja a befektetőket az ingatlanpiacra terelni: legújabb, Metropolisz Alapjuk az európai és észak-amerikai ingatlanpiacok mellett a távol-keleti piacokból kínál részesedést a befektetőknek, azaz az alap teljesítménye kizárólag az ingatlanpiacok hozamától függ. A hároméves futamidejű alapnál ? amelynek jegyei április 18.?május 12. között jegyezhetők ? nincs hozamplafon.
Forrás: Világgazdaság online
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.