Interjú Berényi Andrással, Újpest főépítészével
2010.03.11.
Interjú Berényi Andrással, Újpest főépítészével
Településfejlesztési tanácsadócégként nagyon fontos számunkra, hogy minél jobban megismerjük a Budapesten zajló munkálatokat, valamint a kerületek szakembereinek véleményét a helyi fejlesztésekről, ezért egy interjúban kérdeztük Berényi Andrást, Újpest főépítészét.

Milyen hosszú távú fejlesztési stratégiát fogalmazott meg Újpest az IVS-ben, és mely akcióterületek fejlesztését kezeli kiemelt fontossággal?

A kerület már korábban, 2008 tavaszán elfogadott egy kerületfejlesztési koncepciót, amelyben 18 akcióterületet fogalmaztunk meg. Ezt követően és ez alapján a Főtér európai uniós pályázati feltételeként készült el kerületünk IVS-e.

Újpesten négy kiemelt akcióterületet határoztunk meg. Ezek közül már megkezdődött a Főtér rekonstrukciója, amelynek jelenleg első üteme zajlik. A munkálatok végére teljesen megújul a tér arculata és igazi élhető központjává válik a kerületnek.

Fontosnak tartjuk a Károlyi István városközpont megvalósítását is. Ez az egyetlen olyan tömb, melyben az egykori ipari funkció tudatos feladásával olyan - dominánsan intézményi - épületegyüttes létesítésével számolunk, melyben akár magasház is kialakítható lenne. A tömbben található szecessziós műemléképület, amely egykoron gimnáziumként működött remélhetőleg a jövőben is tudományos, kulturális, vagy oktatási létesítménynek ad helyet.

Harmadik kiemelt akcióterület a volt Petőfi és Hunyadi laktanya környéke. Az egykori honvédségi területeken a régi épületek nagy részét le kell bontani és jó lenne, ha helyükre elővárosi karakterű nagykereskedelem, szakáruházak, valamint irodaberuházás települnének, a terület belső részein a meglévő lakóterületek szomszédságában pedig vegyes intenzitású lakótömbök kerülhetnek.

Negyedik különösen fontos akcióterületünk Káposztásmegyeren az Íves út két oldalán lévő, jelenleg beépítetlen terület. Itt a rendszerváltás előtt egykoron az ország egyik legnagyobb lakótelepét építették volna, néhány éve felmerült egy téli-nyári sípálya kialakításának terve is. Az itteni fejlesztéseket újra kell gondolni úgy, hogy a dominánsan intézményi fejlesztések mellett a lakófunkciót is számításba lehet venni.

Mely területek jövőbeni fejlesztését tartja összvárosi jelentőségűnek a kerületben?

Az Újpesten az elmúlt évtizedben megvalósult legfontosabb fejlesztések (így például az MO és a 2/A autóutak és természetesen a Megyeri) elsősorban a budapesti közlekedés javításához kapcsolódtak, de további, kapcsolódó fejlesztéseket is indukálnak. Fontos, hogy a kerület a város északi kapuja is, ennek a feladatnak is eleget kell tenni a tervezés során. Következő lépés lehet az Aquincumi híd megépülése, annak összekötése az M3-as autópályával, a külső keleti körút kialakítása, valamint az elővárosi vasút fejlesztése káposztásmegyeri megállóval. Újpest lakossága számára a legfontosabb azonban az M3 metró Káposztásmegyerig történő meghosszabbítása lenne.

Milyen típusú fejlesztések, akciók valósultak meg az elmúlt néhány évben?

Nagyon sok fejlesztés zajlott az elmúlt időszakban a kerületben, megkezdődött a Szent István tér rekonstrukciója, valamint megépült a Megyeri híd. Ezen kívül lakóterületi fejlesztések is zajlottak. Külön öröm, hogy több újpesti beruházás is nívós szakmai elismerésben részesült, így pl. az un. "Schilling ház", valamint a káposztásmegyeri városrész-központ lakóépület-együttese építészeti nívódíjat kapott. A Káposztásmegyeri ipari parkban is jelentős beruházások zajlanak.

Milyen potenciálja van Újpestnek, melyet a jövőben jobban kíván pozícionálni?

Újpest kisvárosias hangulatú, polgári része volt a városnak. Sok épület műemléki-, illetve fővárosi védelem alatt áll manapság is. Úgy vélem a XXI. század városfejlesztési elvárásainak úgy kell megfelelnünk, hogy közben ezt a minőségi örökséget kellene megőrizni a jövőben is.

A Megyeri híd megépülése milyen hatással van a kerületben folyó fejlesztésekre, az újpestiek életkörülményeire?

A tapasztalatok azt mutatják, jó hatással volt a kerületre a híd megépülése. Alaptalanok voltak azok a félelmek, hogy a megnövekvő forgalom tönkreteszi a várost.

Hogyan képzeli a Szent István téri Piac és Vásárcsarnok jövőjét? Lehet-e ez a terület klasszikus értelemben vett élhető központ, „belváros” a kerületben élők számára?

A Főtér rekonstrukciója három nagy ütemben zajlik. Ennek második üteme a környéken a parkolási problémák megoldása egy mélygarázs kialakításával, valamint az új virágpiac építése. A harmadik ütemben a Vásárcsarnok felújítására kerül sor – a tervek szerint 2014 környékén – természetesen a jelenlegi funkcióik megőrzésével, de a kor követelményeinek megfelelő működési feltételek megteremtésével és a Főtér karakteréhez méltó megjelenéssel. A Főtér környékének felújítása nem csak építési munka. A területet meg kell tölteni élettel, rendezvényekkel, programokkal tenni mozgalmassá.

Mely funkciók megtelepedését sürgeti, támogatja leginkább a kerület? A jövőben milyen fejlesztési irányokat tart fontosnak?

Nagyon fontosnak tartom a gazdaság szerepét, hiszen az tudja hosszú távon fenntartani, biztosítani a kerület fejlődését. Ezt a funkciót szolgálja például a káposztásmegyeri ipari park is, ahol egyre több cég telepedett le. Újpest egyik - számomra leginkább vonzó - különleges adottságának a funkcionális és építészeti sokszínűséget tartom, ezért a fejlesztések előkészítése során is ennek megőrzésére törekszem.

Forrás: Revolutio
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

Madách Trade Center
Madách Trade Center
kiadó iroda: 1926 m2
Madách I. út 13-14.
R70 Office Complex
R70 Office Complex
kiadó iroda: 5213 m2
Rákóczi út 70-72.
Szépvölgyi út 22 Irodaház
Szépvölgyi út 22 Irodaház
kiadó iroda: 3994 m2
Szépvölgyi út 18-22
Mozsár Trade Center
Mozsár Trade Center
kiadó iroda: 601 m2
Mozsár u. 16. (Jókai tér)
Margitsziget Grand Hotel
Margitsziget Grand Hotel
kiadó iroda: 1200 m2
Margitsziget

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.