Irodát bérelni 3 hónapra - Mennyire instant az instant?
2007.12.19.
Kit céloznak meg a szolgáltatók az instant irodákkal? Mi az a minimális időszak, amire kibérelhetünk egy hasonló irodahelyiséget? Mennyivel magasabb így a bérleti díj? Többek között ezekről beszélgettünk a holland tulajdonú DBH vezetőivel, Dr. Erdei Sándor ügyvezető igazgatóval, valamint Kovács Szabolcs értékesítési vezetővel.
A DBH ugyanis pár hete avatta fel a cég első olyan hazai üzleti központját, ahol "serviced office" szolgáltatást nyújt ügyfelei számára az Infopark D épületétben. Portfolio.hu: Az önök megfogalmazásában mit jelent az instant iroda? Dr. Erdei Sándor: Ez egy olyan irodai megoldás, ami a szerződés megkötésének másnapjától kezdve teljesen felszerelt, bútorozott megoldást kínál az ügyfelek számára; telefonvonallal, teljes körű recepciós szolgáltatással, tárgyalótermekkel, felszerelt konyhával, business lounge-dzsal, fénymásolóval. Óriási előnye a hagyományos irodákkal szemben, hogy a kezdeti beruházás teljes mértékben elmarad. Vannak olyan ügyfeleink, akik egy laptopot hoznak magukkal és elkezdenek dolgozni. Így ők roppant gyorsan piacra tudnak lépni, és elég fájdalommentesen, ami a költségeket illeti. P.: Milyen időtávra lehet igénybe venni ezeket az irodákat? Kovács Szabolcs: Általában 3 hónap és 3 év között határozzuk meg az időintervallumot, de előfordul, hogy egy-egy nagyon rövid projektre, akár egy hónapra szól a bérlet. Meglévő ügyfeleink számára 1-1 napra is tudunk irodahelyiséget biztosítani. P.: Tehát ha tegyük fel, egy külföldön működő cég képviselőjeként itt töltök egy hetet, és szükségem van egy irodára, ahol fogadhatom az ügyfeleket, akkor befáradok önökhöz és bérelhetek egy 20 négyzetméteres irodát? K.Sz.: Így van, telefonszámmal, faxszámmal, internetkapcsolattal, teljes infrastruktúrával, tolmáccsal. P.: Mekkora a kiadható nettó irodaterület jelenleg? K.Sz.: Az Infoparkban összesen 2000 négyzetméterről beszélhetünk, ebből körülbelül 1400, ami kiadható, mindez 170 munkaállomást jelent Azt tudni kell, hogy ez egy "open air" (szabad légterű) terület volt, amelyet a DBH célirányúsított, 1-2-3-4-6 fős irodákat alakított ki, illetve egyes részeket nyitott légterűnek hagyta. Ezek kódokat kaptak, egy 17 négyzetméteres irodát két munkaállomásos irodának neveztünk el, ez a terület két fő számára biztosít kényelmes munkavégzést, ugyanígy egy 12-13 négyzetméterest pedig egyfősnek kódoltunk. P.: Tehát egy emberre 12 négyzetméter jut? K.Sz.: Nyugat-Európában és Amerikában általában 7 négyzetméterrel számolnak, és ahogy nő a munkaállomások száma egy-egy irodában úgy konvergál a 7 felé. Tehát egy hatfős iroda 45 négyzetméter körül van. P.: Ha egy kezdő vállalkozás három fővel szeretne kibérelni egy irodát, de csak nagyobb helyiség áll rendelkezésre, előfordulhat-e, hogy egy másik társasággal kénytelen osztozni? K.Sz.: Nem, ezt alapban nem kínáljuk fel az ügyfeleknek, és nem is kényszerítjük rá őket. Amennyiben van rá igény, "shared office" (osztott iroda) szolgáltatást is tudunk nyújtani, ez természetesen költségkímélő megoldás, erre vannak példák Nyugat-Európában is. Egy 4-5-6 fős irodát akár 2-3 cég is bérel, megosztják a költségeket, de elveszítik azt a konfidens jelleget, amit egy önálló irodában élveznek. Jelenleg nálunk nincs ilyen, minden ügyfelünk külön irodában dolgozik, de ha felmerül igény, - akár partnercégek részéről, akik együtt kívánnak dolgozni - akkor megoldható. P.: A bérleti díj mit tartalmaz? K.Sz.: Nálunk a bérleti díj nem pusztán a négyzetméterdíj, hanem tartalmazza a teljes üzemeltetési díjat, a bútorzatot, a takarítást, a közös területekhez, eszközökhöz való hozzáférést, az épület biztosítását, a belépőkártyát, a kulcsokat. Ezekért a díjat előre elkérjük, és bármi, ami a hónap folyamán pluszként felmerül - fénymásolás, terembérlet, postai szolgáltatás, futárszolgálat, színházjegyrendelés, catering -, ezeket összegyűjtjük és a hónap végén továbbszámlázzuk az ügyfélnek. Ezzel megkönnyítjük a dolgát, mert nem száz számlát kap több tucat szolgáltatótól, hanem egyet, a DBH-tól. P.: Hány alkalmazott munkáját lehet így kiváltani? K. Sz.: Sok cég éppen azért választ ilyen irodát, mert munkaerőt spórol meg ezzel. Ha egy kétfős cég irodát bérel, annak azokat a költségeket is mérlegelni kell, hogy nem elég irodát bérelni; kell bútor, fénymásoló, nyomtató, fax, kell egy asszisztens. Sok kisebb cég kifejezetten azért választott minket, mert akár havi száz-kétszázezer forint bérköltséget is megtakarít azzal, hogy a mi ügyfélasszisztensünket használja. Emellett nem áll a tőkéje az eszközökben. A költözés is sokkal egyszerűbb, ha változnak a körülmények. Intsant irodák a régióban P.: Önök is bérlik a területet. Hány évre szól a megállapodás? K.Sz.: Hosszú távú a bérlet. A koncepció lényege, hogy mi egy nagy területet hosszú távra kibéreltünk, és azt a rést, amit a piacon látunk, hogy kis cégek rövid vagy középtávra nem találnak maguknak megfelelő irodaházat, igyekszünk kihasználni. Így kisebb cégeknek is lehetősége nyílik, hogy ilyen reprezentatív irodában legyenek. Egyébként, ha jól tudom, az Infoparkban is a legkisebb bérelhető terület 4-500 négyzetméter. E.S.: Ingatlanportfoliónk részeként Debrecenben megnyitottuk a saját fejlesztésű, 1500 négyzetméteres irodaházunkat, ahol mind serviced office szolgáltatást, mind pedig hagyományos, hosszú távú bérleti konstrukciót kínálunk. P: Mennyire van jelenleg lefedve Budapest, illetve vidék ilyen és ehhez hasonló koncepciókkal? K.Sz.: Vidéken unikumnak számít a debreceni irodánk, Budapesten vannak már vetélytársaink. Ez a koncepció több mint 10 éve él Magyarországon, a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre nő az igény. A kisebb cégek kiköltöznek a lakásokból, a nagy, nemzetközi cégek pedig 30-40 emberhez igényelnek pár hónapra irodát. P.: Debrecenben milyen bérlőkre számítanak? K.Sz.: Azt látjuk, hogy azok a cégek, amelyek megtelepedtek Budapesten, nyitnak vidék felé is. A szektort tekintve teljesen változó: marketing, IT, az Infoparkban attól tartottunk, hogy az IT lesz a domináns, de itt is vegyes a kép. Van természetesen IT, de pénzügyi szolgáltatók, energiaszektor, marketing - vegyesen alakul a bérkők aránya. P.: A régió mennyire van lefedve? Magyarország hol tart a környező országokhoz képest? K.Sz.: Lengyeleknél, cseheknél viszonylag erős, talán túlszárnyalják Magyarországot. Szlovákia kisebb piac, bár borzalmasan erősen bővül, a legújabb adatok szerint 9.3 százalékos GDP-növekedést regisztráltak. Ott tudomásom szerint, egyedül Pozsonyban van "serviced office". Romániában illetve Bulgáriában szintén létezik a szolgáltatás, ezekben az országokban az uniós csatlakozással szintén felgyorsult a gazdaság. A volt Jugoszlávia területére most kezdenek beszivárogni befektetők. Oroszország, Ukrajna nagyon erős piac pont a politikai bizonytalansági tényező miatt, itt tehát sokan rövidebb időtávokra kötnek bérleti szerződést. Nyugat-Európában is dinamikusan bővül ez a piacr, jelenleg néhány százalékos a teljes irodapiacon belüli részesedése, konkrét számokat azonban nehéz mondani.
Forrás: Portfolio.hu
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.