Jelentős irodbérleti növekedés Brazíliában és Ázsiában
2011.02.18.
Jelentős irodbérleti növekedés Brazíliában és Ázsiában
Ahogyan várható volt, jelentős növekedést tudhat maga mögött Brazília és Ázsia az irodapiac területén is. A fejlődési irányok magukért beszélnek: Hongkong megelőzve Tokiót és Londont jelenleg az iroda bérleti díjak tekintetében a világ legdrágább lokációja, Pekingben ahol az elmúlt év során 28%-os bérleti díj növekedés történt, Rio de Janeiro kilenc helyezést ugrott előre a rangsorban a 4. helyre, 47%-os bérleti díj növekedéssel

A Cushman & Wakefield legfrissebb Office Space Across the World kutatása szerint a világ jelentős irodapiacain erős bérlet díj növekedés történt. A 2009-es csökkenés után Ázsiában 2010-re visszatért az irodapiac, a bérleti díjak Hongkongban 51%-al növekedtek. Brazíliában kiemelkedő bérlet díj növekedés volt, mely a gazdaság fellendülését mutatja. Rio de Janeiro letaszította New York-ot a dobogó első helyéről Amerikában, mely először fordult elő dél-amerikai város esetében. Londonban a bérleti díjak 27%-al emelkedtek a West End alpiacon és 25%-al a Cityben, mely a legmagasabb eves növekedés Európában.

A legerősebb regionális növekedést az elmúlt évben Dél-Amerika mutatta, ahol 12% bérleti díj növekedést mértek, mely kiemelkedő Észak- Amerikához képest, ahol jó esetben is csak stagnáltak a bérleti díjak. Brazíliában több, mint 25%-os növekedés történt, így Rio de Janeiro (47%) és Sao Paulo (4%) bekerült Amerika 3 legdrágább lokációja közé. Chile és Venezuela gyengébb növekedést mutatott, 8 illetve 13%-ot. Az egyetlen dél-amerikai ország, ahol a bérleti díjak csökkentek 2010-ben, Argentína volt, de itt még így is történelmien magas szinten vannak.

Mariana Mokayad Hanania a Cushman & Wakefield dél-amerikai kutatási vezetője elmondta: “A Rio de Janeiróban történt bérleti díj emelkedés oka a magas kereslet és a kínálat hiánya. Az új minőségi kínálat hatására emelkednek a bérleti díjak.”

Az Amerikai Egyesült Államokban a bérleti díjak kis mértékben csökkentek az év során köszönhetően annak, hogy a bérlői aktivitás majdnem az összes városban csökkent. Ennek ellenére a bérleti díjak New York belvárosában 10%-al emelkedtek, ahogy a város az ország többi részéhez képest hamarabb kilábal a válságból.

A bérleti díjak Hongkongban 51%-al növekedtek 2010-ben, mely a nagyvállalatok bővüléseinek,  az új szereplők piacra lépésének és az  ’A’ kategóriás irodakínálat hiányának köszönhető. Hasonló szituáció állt fenn a pekingi irodapiacon is, ahol a bérleti díjak fellendülését az elmúlt tíz évben az alacsony kihasználatlansági számok támogatták. Ezzel ellentétben Tokió irodabérleti díjai 11%-al csökkentek, de továbbra is ez a harmadik legdrágább lokáció a világon. A város továbbra is bérlői piac marad, melyre a növekvő a kihasználatlanság és az átlagos bérleti díj csökkenése jellemző.

Barrie David a Cushman & Wakefield piackutatója hozzáfűzte: “Egy ideje a rangsor élén az Ázsiai lokációk állnak. Tokió és Hongkong immár a világ legdrágább irodapiacai közé tartoznak és az összes vizsgált lokáció közül az első hat helyezett közül három az ázsiai régióból kerül ki. Ez nagyon más, mint 10-15 évvel ez előtt, amikor a legdrágább helyszínek leginkább Nyugat- Európában és Észak-Amerikában voltak. Ez bizonyítja az Ázsiai piacok közelmúltbéli fejlődését.”

Európa sokkal stabilabb képet mutat, csupán 1%-os bérleti díj növekedéssel, bár itt is vannak kiemelkedően jól fejlődő területek. Ilyen például London, ahol 25%-os emelkedést tapasztalhattunk a City és 27%-os emelkedést a West End alpiacokon. Hasonlóan jól erősödött Milánó (10%) és Párizs is (9%).

James Meikle a Cushman & Wakefield milánói irodájának irodabérbeadási vezetője hozzátette: “Milánó történelmi belvárosa 10% bérleti díj emelkedést mutatott az elmúlt 12 hónapban, mely csaknem eléri a 2008-as legmagasabb mértéket. Ezt a növekedést a nagyban a bankok és ügyvédi irodák részéről tapasztalt kereslet megnövekedése valamint a sok felújítással létrehozott ’A’ kategóriás irodaterület piacra kerülése idézte elő.”

Magyarországon a budapesti CBD alpiac a 40. helyen áll a rangsorban, 360 €/ m2 éves bérlői költséggel.

Pados Gergely Partner a Cushman & Wakefield budapesti irodájának irodabérbeadási vezetője elmondta: “A budapesti CBD az elmúlt években nehéz helyzetben volt, sok bérlő a költséghatékony megoldásokat kereste, melyet más alpiacokon találtak meg, melynek hatására a CBD kihasználatlansága megnövekedett. Az elmúlt 3-6 hónap során azonban a piac fellendülni látszik, a bérlők ismét érdeklődnek a kiemelkedő lokációk iránt, valamint az új fejlesztések hiánya is a kihasználatlansági mutató csökkenéséhez vezet ezen a piacon.”

Forrás: Cushman&Wakefield
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

M3 Business Center B
M3 Business Center B
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
Váci út 110. Irodaház
Váci út 110. Irodaház
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
Amfi Center
Amfi Center
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
Szentkirályi Irodaház
Szentkirályi Irodaház
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
Laurus Irodaházak
Laurus Irodaházak
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.