Jelentősen emelkedett az európai ingatlanok értéke 2010-ben
2011.03.01.
Az európai ingatlanpiac 2,6 százalékos emelkedést mutatott értékalapon 2010-ben. – derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb kutatásából. 2008 és 2009 jelentős értékvesztése után (11,7%, illetve 9,6%) a CBRE pozitív elmozdulást mért az európai ingatlanpiacon 2010-ben.

Ez a teljesítmény meglehetősen kiegyensúlyozatlan Európában, az emelkedés arra az érdeklődésre támaszkodik, amelyet a befektetők az erős gazdasági fundamentumokkal és bérlői piaccal rendelkező nyugat-európai országok iránt tanúsítanak.

Az Egyesült Királyságban, amely 2009 közepe óta a fellendülési ciklust vezeti Európában, a legjelentősebb értéknövekedés volt tapasztalható ( 8,9%), majd Franciaország ( 4,4%), a Skandinávia ( 3,4%) és Németország ( 1,4%) következik. Ezen piacokra áramlott az ingatlanbefektetések zöme a 2010 negyedik negyedében és az egész évben egyaránt. Pozitív tőkenövekedés volt megfigyelhető a közép- és kelet-európai ingatlanpiacon is, habár ez elsősorban Lengyelországnak köszönhető, ami egyébként a negyedik legerősebb ország volt a vizsgáltak közül.

A szektorokat vizsgálva, a kiskereskedelem volt a legerősebb ( 3,5), amely az első szektor volt 2009 negyedik negyedében, ahol pozitív változás volt tapasztalható. Második hely az irodapiacé ( 3,2%), míg az ipari ingatlanok növekedése volt a leggyengébb: a relatíve gyenge hozamok és bérleti díjak nulla elmozdulást hoztak a szektorban, így a növekedés zéró.

Richard Holberton a CB Richard Ellis (CBRE) európai kutatásért felelős igazgatója így nyilatkozott: „Két lejtmenettel teli év után a 2010-re jellemző pozitív számok egyértelműen a javulás jellemzői és főleg az erősödő befektetői aktvitást jelzik. A változás azonban meglehetősen vegyes, már ami a földrajzi elhelyezkedést és az eszköztípust illeti. Most értük el azt a pontot, ahol a befektetők annak az együttes hatását becsülik meg, amit a már elért érték-növekedés hoz majd a jövőben, illetve milyen lesz a kormányzati megszorító csomagok hatása a bérleti díjak változására. Mi továbbra is látunk némi kiegyenlítődést az első osztályú hozamok esetében az európai piacokon, de a változás mértéke már csekély. Míg ma már nincs hiány az ingatlan-piacokat célba vevő tőkéből, az továbbra is kockázatkerülő, csak első osztályú eszközöket vásárol a leginkább likvid piacokon. Arra számítunk, hogy az első és másodosztályú ingatlanok szembeállítása mind a befektetők, mind az érték-változás szempontjából 2011 meghatározó jellemzője lesz.”

Míg a negyedéves adatok Európa és „Európa Egyesült Királyság nélkül” esetében hasonlóak voltak, az irodapiacra vonatkozó hasonló felosztásban (3,2%, illetve 0,9%), a londoni irodapiac teljesítménye annyira kiugró, hogy az eredményekben nem is szerepel. - forrás: CBRE

Tim O’Sullivan, a CBRE tőkepiacokért felelős budapesti vezetője a magyarországi lakó-ingatlanpiacról azt nyilatkozta, hogy „Meglátásaink szerint 2011-ben Magyarországon vélhetően már nem zuhannak tovább a lakásárak, ám egyedül a prémium szegmens az, ami a válság alatt is értékállónak bizonyult és ma, az egyelőre még pangó piacon fejlesztésre érdemes piacot jelent. Jó példa erre a Chayton Capital tulajdonában álló Naphegy utcai  fejlesztés, ami 37 prémium kategóriás lakás építésére rendelkezik jogerős építési engedéllyel, és azokat a vevőket célozza meg, akik infrastruktúrával jól ellátott területen, de még a budai zöldövezet előnyeit kihasználva szeretnének lakást vásárolni. Tapasztalataink szerint piaci fordulópontot sejteti, hogy a  fejlesztők egyre inkább keresik az új lehetőségeket, új telkek megvásárlását fontolgatják, ami mindenképpen a jövőbe (és a piacba) vetett bizalmat jelzi.”

Forrás: CBRE
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

M3 Business Center B
M3 Business Center B
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
Váci út 110. Irodaház
Váci út 110. Irodaház
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
Amfi Center
Amfi Center
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
Szentkirályi Irodaház
Szentkirályi Irodaház
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
Laurus Irodaházak
Laurus Irodaházak
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.