Az ABLON szakértői által végzett régiós felmérés adatai szerint Lengyelországban például mindössze 247 ezer négyzetméter kereskedelmi ingatlant adtak át az idei év első hat hónapjában, szemben a 2009 első felében átadott, a 430 ezer négyzetmétert is meghaladó mennyiséggel. Igaz jövőre komolyabb fellendülés várható már a lengyeleknél, nagyjából 790 ezer négyzetméter kereskedelmi területet prognosztizálnak a következő másfél évben.
Csehország ma már uniós átlag felett teljesít a kereskedelmi ingatlanok tekintetében: az ezer vásárlóra jutó "bevásárlóterület" eléri a 190 négyzetmétert. Itt nem feltétlenül lehet a válság számlájára írni a fejlesztések visszaesését. Idén például csupán 120 ezer négyzetméter kereskedelmi terület átadása várható Csehországban, ami tíz éve a legrosszabb adat. "A nagy diszkontláncok néhány éve például még nem tették volna be a lábukat 30 ezer főnél kisebb településre, ma már viszont több, ötezer lélekszám alatti településen is megjelentek" - mondja Lovro Adrienn.
A fenti piacokéhoz hasonló visszaesés volt tapasztalható az elmúlt időszakban a magyar kereskedelmi ingatlanpiacon is. Idén legfeljebb néhány tízezer négyzetméter átadása várható, a komolyabb nyitásokra 2011-ig várniuk kell a vásárlóknak. A fejlesztők óvatossága nem véletlen: a magyar lakosság köztudottan árérzékeny, ami megjelenik a vásárlási szokásokban is. A kiskereskedelmi forgalom az idei első félévben mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt, mint a tavalyi év hasonló időszakában..
A román kereskedelem viszont még elbírja a bővülést. 2010 első felében ugyanis olyan nemzetközi befektetőcégek kezdték meg a fejlesztési lehetőségek felmérését, amelyek a román piacon ma még nincsenek jelen, mindemellett több diszkontlánc is folytatja a terjeszkedést.
A logisztikai és irodapiachoz hasonlóan a kereskedelem esetében is egyre rugalmasabb bérleti kondíciókkal próbálják megtartani bérlőiket a tulajdonosok. A magyar piacon a bérleti díjak a válság előttinél jóval alacsonyabb szinten, de stabilizálódtak idén.
A bevásárlóközpontok bérleti díjai 20 és 60 euró között mozognak négyzetméterenként. A Váci utca és az Andrássy út ugyan továbbra is első számú cél lokáció szempontjából a kiemelt márkák számára, a bérleti díjak azonban itt is csökkentek. Jelenleg a Váci utcában 60-110 euró között mozog a négyzetméterenkénti bérleti díj, az Andrássy úton pedig 40-50 eurót kérnek egy négyzetméterért. A kereskedelmi ingatlanok piacán a bérleti díj csökkenése a kiemelt lokációkon 10 százalék körüli, míg az egyéb helyeken az 50 százalékot is meghaladhatja a válság előtti szinthez képest.
Hasonló a helyzet Lengyelországban is, ahol ugyancsak a tavalyi zuhanást követően az árak stabilizálódnak. Az ’A’ kategóriás ingatlanok esetében a bérleti díj az első félévben átlagban és négyzetméterenként 80-85 euró körül mozgott, szemben a tavalyi, 10-20 százalékkal magasabb árral. A lengyelnél alig árnyalatnyival olcsóbb a román piac. Bukarestben ma havonta és négyzetméterenként 70-85 eurót kérnek, szemben a 2008-as négyzetméterenkénti 100-115 eurós árral - derült ki az ABLON regionális felméréséből.
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.