A jelentés szerint az országok államadóssága és a gazdasági helyzet okozta bizonytalanság miatt a bérlők közül sokan választják a jelenlegi bérlet meghosszabbítását vagy a rövidtávra szóló bővítést szemben a költözéssel. Amíg a fellendülés egyértelmű jelei nem mutatkoznak, ez a megoldás jellemző marad. Ennek eredményeképpen az első félévben az európai irodapiacokon a nettó bérbeadás hat százalékot esett az előző időszakkal összehasonlítva, és 12 százalékkal marad el 2010 második félévéhez képest.
Mindenesetre a CBRE elemzése rámutat arra, hogy a második negyedévben volt javulás (7%) az új irodaterületek kiadása terén, ami a néhány városban tapasztalható jelentős keresletnek köszönhető, főleg Moszkvában, ahol a 295 ezer négyzetméternyi nettó bérbeadás 34 százalékkal múlta felül a 2011 első negyedévében mért értéket.
A CB Richard Ellis EU-27 irodabérleti díj-index nem változott a második negyedévben, miután az első osztályú irodák bérleti díjai megtorpantak a legtöbb nyugat-európai nagyvárosban. Díjemelkedés a gyorsabban növekvő gazdaságokban, Közép-Kelet-Európában és Skandináviában volt tapasztalható. Ismételten figyelemre méltó piac Moszkva, ahol az irodapiac nagyon fejlődik, az első osztályú ingatlanok bérleti díjai 10 százalékot nőttek a második negyedévben. Oslóban szintén 10 százalékot emelkedtek a díjak negyedév/negyedév alapon.
Néhány városban a bérleti díjak továbbra is lefelé változtak: Athénban 15,5 százalékot zuhantak egy év alatt, miután a görög válság folytatódik, illetve Dublinban (-6,4%) és Madridban (1,9%) is csökkentek a bérleti díjak, habár már enyhébb mértékben. Szinte minden európai piacon tovább esett az üresen álló irodák aránya, miután a rendelkezésre álló terület csökkent. A CBRE jelentése kiemeli, hogy a piacra kerülő fejlesztések szintje még legalább két évig alacsony marad, és csak néhány városban, például Londonban van jelentős fejlesztés alatt álló ingatlanterület. Az üresedés jelentősen csökkent Moszkvában, Prágában és Varsóban. Frankfurtban, Barcelonában és Budapesten is csökkent a mutató, azonban abszolút értelemben továbbra is jelentős az üres területek nagysága.
Varga Judit, a CBRE budapesti társigazgatója kiemelte, hogy „a hazai piacon is magas volt az újratárgyalások aránya az első félév keresletén belül, azonban még így is enyhén emelkedett a nettó bérbeadás. Jó hír ugyanakkor, hogy egyre több cég jelenik meg valós keresési igénnyel, ami a költözések/bővülések javára billentheti a mérleget az év hátralévő részében.”
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.