Kérdések Rézsó Istvánhoz, a Bank Center property manageréhez
2011.06.10.
Kérdések Rézsó Istvánhoz, a Bank Center property manageréhez
Rézsó István 1998-ban diplomázott gépészmérnökként, majd az akkor induló PanTel távközlési vállalatnál helyezkedett el hálózattervezőként, később pedig létesítményfelelősként. 2002-ben a DTZ-nél kezdett ingatlangazdálkodással foglalkozni mint a Dorottya Udvar Facility Managere.

2004-től a Nokia budapesti irodájának és komáromi gyáregységének ingatlanüzemeltetetési vezetője, 2005-től 2008-ig pedig közép-európai ingatlanfejlesztési igazgatója. 2008 és 2010 között magyar ingatlanfejlesztő és üzemeltető cégek vezetőjeként dolgozott. 2010-ben csatlakozott a Bank Center üzemeltetésével megbízott Avestus Real Estate csapatához, mint a magyarországi Property Management üzletág vezetője.


Ingatlanhirek: 2011 első negyedévében némi emelkedést mutattak az első osztályú irodák bérleti díjai Európában; itthon milyen változásokra számíthatunk a bérbeadás, a kihasználtság és a fejlesztések kérdéskörében?
 


Rézsó István: A pénzügyi válság a budapesti irodapiacot is súlyosan érintette. Ennek ellenére örömmel mondhatom, hogy 2011 első és második negyedévben határozott fellendülés volt érezhető. A Bank Centerben is megélénkült a bérlői aktivitás, és számos komoly megkeresés érkezett nemzetközi cégek részéről. A Központi Üzleti Negyed felső kategóriás irodáinak bérleti díja jelenleg 20 euró/m2 körül stabilizálódott, 2011 ben nagyobb elmozdulást nem várunk e téren. 2013 közepéig pedig nem várható jelentős irodafejlesztés sem, ezért arra számítunk, hogy a következő 12-18 hónapos időszakban a Bank Centerhez hasonlóan magas színvonalú épületek irodái iránt nagy lesz a kereslet. Továbbra is tekintettel kell lennünk az ingatag gazdasági helyzetre, és minőségi szolgáltatást nyújtva együttműködni jelenlegi és potenciális bérlőinkkel.  
 

I:   Hogyan alakultak át a budapesti irodapiac potenciális „A” kategóriás bérlőinek igényei a válság hatására? Mik a fő szempontok egy irodaház felújítása során? Hogyan képes a fejlesztő költséghatékony maradni?

R:   Üzemeltetési szempontból a bérlői igények az utóbbi időben lényegében nem változtak. Ami 2009-től inkább jellemző volt az az ingatlankezelés előtérbe kerülése. A befektetők láthatóan nagyobb hangsúlyt fektettek a bérlők megtartására, hiszen a bérleti díjak csökkenésével sok bérlő újratárgyalta a szerződését, vagy megversenyeztette jelenlegi kondícióit a piacon. Az üzemeltetés színvonalának emelésével, proaktív üzemeltetési magatartással és folyamatos bérlői kapcsolattartással azonban sok bérlőt meg lehetett és meg is lehet tartani, hiszen egy költözés mindig költségekkel valamint jogi és komoly logisztikai terhekkel is jár a cégek számára. A kiadások terén a jó ár-érték arány és az átláthatóság volt a célunk. A meglévő irodaházakban a felújítások – melyeket a tulajdonos finanszíroz – szintén jelentős megtartó erővel bírnak, illetve ahogy a piac élénkül, úgy az új bérlőkre is fókuszálni lehet egy felfrissítés, megújulás során. Ennek szellemében gondolkodva határozott úgy például a GLL Real Estate Partners – mint a Bank Center Asset Managere -, hogy 2010 utolsó negyedévében teljes egészében felújítja és átépíti az épület közösségi tereit. A földszinti rész a korábbi tornyok egybenyitásával teljesen új arculatot kapott, valamint a -1 szinten megújult az önkiszolgáló étterem és a fitnesz, amely 600m2-re bővült. Április 14-én egy hivatalos megnyitó keretében át is adtuk ezeket a fejlesztéseket. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy ne csak a látványos elemekre fókuszáljunk, hanem azokra is melyek a bérlők mindennapjait hivatottak szolgálni. Ennek keretében idén júniusban indul egy várhatóan 6 hónapos liftfelújítási program, melynek során az összes személylift kritikus elemeit kicseréljük és új belsővel is ruházzuk fel azokat. Hosszú távú beruházási terveinkben szerepel az épület egyéb kiszolgáló egységeinek (HVAC gépek, kazánok, stb.) lecserélése, mellyel egyrészt energiahatékonyabb működést, másrészt pedig az üzemeletetési költségek várható csökkentését szeretnénk elérni. Az épület felújítása önmagában természetesen nem költséghatékony, viszont a közvetett hatásai (bérlői hosszabbítások, új bérleti szerződések) illetve a hosszú távú megtérülés (működési költségek csökkenése) mindenképpen jelentős.


I: A Bank Center új management-irodán dolgozik az épületen belül, amely Leadership in Energy & Environmental Design (LEED) minősítésre törekszik, az iroda átadása várhatóan 1-2 hónapon belül megtörténik. A nemzetközi értékelő rendszerben pontosan milyen kritériumok alapján osztályoznak, és mivel lehet elérni ilyen minősítést?

R: A LEED rendszer egyik előnye, hogy egyaránt lehet minősíteni épülő és már meglévő  házakat, sőt a minősítés megszerezhető csupán egy bérleményre is. A legfőbb követelmények: fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és anyagfelhasználás, illetve ezek forrásai, a belső környezet minősége, eredetisége. Az új management irodával szeretnénk szemléltetni, hogy igény esetén a Bank Center épülete ezen a téren is képes felvenni a versenyt az új építésű ingatlanokkal. Az új management iroda ezen felül bemutatja a házban rejlő kivitelezési megoldásokat nyitott és zárt irodaterekre, megemelt álmennyezetre. A design-t is úgy alakítottuk ki, hogy illeszkedjen a felújított közösségi területekhez, és sugallja a Bank Center megújult modern arculatát.


I: Hogyan szerepel Magyarország régiós versenytársaihoz viszonyítva a minősített épületek versenyében, azaz a környezettudatos ingatlanfejlesztés piacán? Mennyire jellemző itthon, hogy a bérlők hajlandóak megfizetni a zöld minősítéssel rendelkező ingatlanok magasabb bérleti díjait?

R: Az új építésű ingatlanok ma már szinte kivétel nélkül figyelembe veszik a fenntarthatósággal kapcsolatos lehetőségek kiaknázását, ezzel együtt Magyarországon jelenleg 5-6 irodaház rendelkezik LEED vagy BREEAM minősítéssel, és további 2-3 hasonló fejlesztés van folyamatban. A régióhoz képest nem vagyunk lemaradásban, de a skandináv vagy nyugat európai országok szintjétől természetesen még messze állunk. A zöld irodaházak bérleti díjai valóban magasabbak, viszont hosszú távon az üzemeltetési költségek alacsonyabb szinten tartása révén ez a különbség kompenzálható. Az energiahatékonyság épületen belül többféle módon is elérhető. Ha lecseréljük a fénycsöveket, mozgásérzékelőket szerelünk ahová lehetséges, ellenőrizzük a nyílászárók állapotát akkor megtettük az első lépéseket. Hosszú távú megoldásként pedig a fő ellátó berendezések lecserélésével, a fan coil hálózat modernizálásával takaríthatunk meg energiát. Hazánkban még nagyon kevés a megújuló, vagy geotermikus energiával működő épületek száma, de a jövő irodaházaiban ez már szinte alapkövetelmény lesz. Elsősorban azok a multinacionális cégek vezetnek a zöld irodák preferálásában, akiknél a környezettudatosság a vállalati stratégia és szemlélet része, éppen azért olyan épületet keresnek, ahol erre lehetőség nyílik. Bízunk benne, hogy a LEED és BREEAM minősítések által megkövetelt új technológiák és eljárások az ingatlanok bérleti díját is kedvezően érinthetik.

Forrás: IngatlanHírek.hu
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.