Keveset változtak a bérleti díjak és hozamok Európa kereskedelmi ingatlanpiacain
2011.05.06.
Keveset változtak a bérleti díjak és hozamok Európa kereskedelmi ingatlanpiacain
2011 első negyedévében stabil maradt az európai kereskedelmi ingatlanpiac az ingatlanok értékét tekintve, az első osztályú ingatlanok bérleti díjai és hozamai keveset változtak. – derül ki a CB Richard Ellis legfrissebb kutatási adataiból.

A hozamok változása még mindig lefelé irányuló, lendülete lassul, kevesebb, mint 10 bázisponttal minden kereskedelmi ingatlanszektorban – derül ki a CBRE legfrissebb, Európai bérleti díjak és hozamok című kutatásából. Az első osztályú ingatlanok bérleti díjai kismértékben minden szektorban emelkedtek 2011 első negyedévében, a legtöbbet (1,4 százalékot) a kiskereskedelmi piacon. Év/év alapon az irodapiac vezet, 2,3 százalékkal.

Richard Holberton, a CBRE európai kutatásvezetője a jelentést kommentálva arról beszélt, „Ebben a negyedévben a bérleti díjak és a hozamok mozgásának hiánya arra utal, hogy
a meggyőzőbb fellendülés még várat magára. A gazdasági lendület egyenetlen, az eurózóna költségvetési feszültségei kitartanak, a befektetők aggodalma tartós marad a kormányzati megszorítások bérleti díjakra való hatása miatt.”

„A bérleti díjszint stabil Budapesten, és a hozamok sem változtak az elmúlt negyedévben. Az egyetlen kivétel a logisztikai ingatlanok területe, ahol látunk némi változást az árazási elvárásokban, így a hozamok esetében 25 bázispontos csökkenésre számítunk. Előretekintve, néhány jelentős tranzakcióra kerülhet sor Budapesten az elkövetkező negyedévekben, ami egyértelmű viszonyítási alap lesz minden piaci szereplőnek.” – mondta Tim O’Sullivan, a CBRE magyarországi tőkepiacokért felelős vezetője.

Hozamok

Az irodapiaci hozamok estek Európában az első negyedévben. A CBRE EU-15 irodapiaci hozamindexe 4 bázispontot csökkent 2011 első negyedében és 23 bázispontot egy év alatt. A vizsgált 56 városból 15-ben csökkentek a hozamok és csak kettőben nőttek. A legnagyobb hozamesés Kijevben (100 bázisponttal 13 százalékra) volt, majd Szófia, Belgrád, Genf és Dubai következik 50-50 bázispontos csökkenéssel. Az egyedüli emelkedés Lisszabon és Portó irodapiacain volt (25-25 bázisponttal, 7, illetve 8,75 százalékra).

A kiskereskedelmi hozamok is estek a negyedévben, CBRE EU-15 kiskereskedelmi hozamindexe 5 bázispontot csökkent 2011 első negyedében és 25 bázispontot egy év alatt. 13 városban csökkentek a hozamok, és csak négyben emelkedtek. Brüsszel, Athén, Edinburgh vezette a listát 25 bázispontos emelkedéssel, 4,75, 7, illetve 5,5 százalékra változott a hozam. Prágában, Milánóban, Oslóban, Bukarestben, Madridban és Barcelonában 25 bázisponttal, Zágrábban, Helsinkiben, Düsseldorfban, Frankfurtban, Hamburgban, Münchenben és Zürichben 10-10 bázisponttal süllyedtek a hozamok.

Az ipari ingatlanpiac mutatta a legerőteljesebb hozamcsökkenést a negyedévben. A CBRE EU-15 ipari ingatlan hozamindexe 8 bázisponttal került lejjebb 2011 első negyedében és 27 bázisponttal egy év alatt. A vizsgált 47 lokációból 12-ben estek a hozamok, és mindössze háromban nőttek. A hozamok 100 bázisponttal Belgrádban (12 százalékra) és Kijevben (15 százalékra) estek, míg emelkedést Lisszabonban, Isztanbulban és Dubaiban mértek.

Bérleti díjak

Némi emelkedést mutattak az első osztályú irodák bérleti díjai Európában 2011 első negyedében. A CBRE EU-15 irodabérleti díj-indexe 0,7 százalékkal nőtt a negyedév alatt, és 2,3 százalékkal múlta felül egy évvel korábbi szintjét.  56 városból 15-ben emelkedtek a díjak és négyben csökkentek. Az áremelkedésben Lille vezeti a listát, ahol a díjak 8,1 százalékkal 200 euró/m2/év-re nőttek, második pedig Kijev ( 6,25%, 288 euró/m2/év-re). Athénban (-12,5%, 336 euró/m2/év-re) és Lisszabonban (-2,6%, 222 euró/m2/év-re) estek legnagyobbat a díjak.

A kiskereskedelmi szektorban emelkedtek leginkább a bérleti díjak a vizsgált időszakban. A CBRE EU-15 kiskereskedelmi bérleti díj-indexe 1,4 százalékkal nőtt a negyedév alatt, és 1,5 százalékkal múlta felül egy évvel korábbi szintjét. A vizsgált 50 városból 14-ben nőttek a díjak és csak kettőben csökkentek: Dublinban, 4,8 százalékkal, 2350 euró/m2/év-re és Athénban 3,9 százalékkal, 1410 euró/m2/év-re. A legnagyobb emelkedést Varsóban ( 12,5%, 1080 euró/m2/év-re) és Brüsszelben ( 6,25%, 1700 euró/m2/év-re) jegyezték fel

Az ipari ingatlanpiacon kis változások voltak a negyedévben: a CBRE EU-15 kiskereskedelmi bérleti díj-indexe 0,8 százalékkal emelkedett, az éves változás pedig -0,1 százalék volt. Öt városban estek a díjak, hétben pedig emelkedtek. Dublinban (14,5 százalékkal, 65 euró/m2/év-re) és Szófiában (11 százalékkal, 48 euró/m2/év-re) csökkentek leginkább a díjak, a legnagyobb mértékben pedig Moszkvában (9 százalékkal, 84,70 euró/m2/év-re) és Genfben (8,7 százalékkal, 192 euró/m2/év-re) emelkedtek.

Megjegyzés a szerkesztőknek: A felmérés az első osztályú ingatlanpiacokat vizsgálta az EU-15-ök országaiban, 56 irodapiacon, 50 kiskereskedelmi piacon és 47 ipari ingatlan piacon.

Forrás: CBRE
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.