A legtöbbek számára 2009 olyan év volt, amelyet szívesen elfelejtenének, és bár 2010 során sem várható jelentős javulás, a Colliers International mindenképpen pozitívabb piaci trendeket prognosztizál. Előrejelzésük szerint a fellendülés motorjai a pénzügyi magánbefektetők lehetnek, akik magasabb hozam reményében keresnek befektetési ingatlanokat, vagy a már Európa-szerte működő alapok, amelyek a kényszerértékesítéseket célozzák meg. Emellett a saját tulajdonú ingatlanba költöző bérlők illetve a magyar ingatlanalapok generálhatnak számottevő eredményt.
"A magánbefektetőket tipikusan a banki kölcsönök alacsony kamatai és az egyéb befektetési eszközökben rejlő bizonytalanság hajtja, és az ingatlanokat mintegy az infláció elleni védelemként kezelik. Egyre növekvő listánk van olyan befektetőkkel, akik minőségi bérlőkkel, hosszú távra bérbe adott ingatlanokat vennének, folyamatosan figyelve ezek piacra kerülését" - mondta Hamish White.
Az ingatlanalapok, mint például a nyílt végű német ingatlanalapok, újra aktívak a piacon. Habár a befektetésijegy-visszaváltások már csupán távoli emléknek tünnek, ennek ellenére csak a kiemelt lokációban található remek bérbeadási mutatókkal rendelkező és 7,5% feletti hozamszintű iroda- és kiskereskedelemi ingatlanokra összpontosítanak. Erre a legjobb példa az ING Real Estate által fejlesztett Allee Bevásárlóközpont, melynek 50%-át vásárolta meg az Allianz RE. Emellett a belső magyar befektetési piac is mozgásnak indult, köszönhetően a történelmien alacsony - 5,75%-os - alapkamatnak. Ezzel a hazai alapok is visszatértek a piacra 8%, vagy e fölötti hozamon vásárolva, kihasználva az új adótörvényeket, amely alapján ingatlant vásárolni könnyebb és nem drágább, mint projektcéget.
"Jelenleg dolgozunk egy ingatlanügyleten, amely - ha minden terv szerint halad - 6 héten belül lezárul, és jelentősen javítja majd a csekély összehasonlítási alapot adó budapesti befektetési ingatlanok listáját. Hosszú időt töltöttünk az ingatlan marketingjével, amely számos ajánlatot eredményezett, egyértelművé téve a növekvő igényt a hazai befektetési szektorból" - engedett betekintést a kulisszák mögé az ingatlanpiaci szakember.
Egy másik biztató trend volt a saját épületbe költöző felhasználók megjelenése, amely szegmens kifejezetten aktivizálta a budapesti irodapiacot. Erre egy példa a Wing fejlesztésként megvalósult K3 irodaház eladása volt az Allianz Hungary számára (utóbbi esetében nincs kapcsolat a fent említett Allee-tranzakcióval).
A fent említett tranzakciók kapcsán a szakember azt is kiemelte, hogy a saját felhasználásra vásárolt irodaház lehetőséget teremt a fejlesztők számára, hogy visszanyerjék az elveszett értéket, miután ezek a vevők általában többet hajlandóak fizetni.
"A nagyszabású ingatlanvisszavétel ugyan még várat magára, de a bankok már készülnek a mérlegeik korrekciójára, és elkezdték visszavenni a projekteket, elsősorban a lakossági piacon. Várhatóan a harmadik illetve negyedik negyedévben több aktivitást láthatunk kényszerértékesítések formájában, de úgy tűnik, egyelőre jól kell helyezkedni egy-egy kedvező tranzakcióhoz. Óvatosan kell azonban kezelni a kecsegetető hitelmegvásárlást is, ugyanis több esetben látni negatív hitelértékarányokat a piac legkedvezőbb szegmensén kívül" - zárta kommentárját Hamish White, a Colliers International budapesti irodájának partnere.
Teljes prezentáció a mellékletben tekinthető meg.
|
kiadó iroda: 1926 m2
Madách I. út 13-14.
|
|
kiadó iroda: 5213 m2
Rákóczi út 70-72.
|
|
kiadó iroda: 3994 m2
Szépvölgyi út 18-22
|
|
kiadó iroda: 601 m2
Mozsár u. 16. (Jókai tér)
|
|
kiadó iroda: 1289 m2
Tímár u. 20.
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.