Karácsonyi fellendülés egy elkeserítő harmadik negyedév után?
2010 második negyedévében a befektetési volumen 2,04 milliárd euró volt, mely az elmúlt 6 negyedév legmagasabb értéke, 39 százalékkal magasabb, mint a 2009 harmadik negyedévében mért összeg.
Charles Taylor a Cushman & Wakefield közép és kelet európai ingatlanbefektetésekért felelős vezetője így kommentálta az eredményeket: "A csökkenő aktivitás legszembetűnőbb jellemzői inkább a helyi, mint a külföldi piaci szereplőknek köszönhetők. Megnövekedett a külföldi befektetők részesedése a teljes befektetési volumenből. Az összbefektetések 57 százaléka származik külföldi befektetőktől ebben az évben, ellentétben a 2009 első 9 hónapjában mért 43 százalékkal. Továbbá mind a külföldi, mind a helyi kereslet növekedni látszik, míg a megfizethető finanszírozás hiánya limitálja a tranzakciókat. Az akadály elsősorban a minőségi kínálat hiánya, másodsorban a vásárlók realista ondolkodásmódjának hiánya az árakkal kapcsolatban."
Mindemellett javulást tapasztalhatunk, több ingatlan kerül a piacra jó áron, melyet a bankok újboli hitelezése is támogat. A gazdasági és piaci megszilárdulás mellett, ennek hatására az elkövetkező hónapokban megnövekedhet az aktivitás és a befektetési volumen várhatóan 70 százalékkal növekszik az utolsó negyedévben. Ez leginkább Oroszországnak, Törökországnak és Lengyelországnak köszönhető, ahol az idén körülbelül 7 milliárd euro befektetés történik majd a 2009-es 4,9 milliárdhoz képest"- foglalta össze Charles Taylor.
A legjelentősebb kereslet jelenleg a kiskereskedelmi szektorban tapasztalható, a befektetők a hosszú távú lehetőségeket keresik. Az elmúlt negyedévben, az összes aktivitás csökkenésének ellenére a kiskereskedelmi területek iránti kereslet nőtt, leginkább az iroda szektor kárára. Az idei összes befektetés 55 százalékát a kiskereskedelmi tranzakciók tették ki, míg 2009-ben csupán a 15 százalékát.
"A Lehman's csődje után köttetett első nagy tranzakciókkal a Magyarországi befektetési piac óvatosan, de ismét mozgásba lendült. A befektetési volumen összege nem valószínű, hogy meghaladja a 300 millió eurót 2010-ben, hiszen a befektetések leginkább a kiskereskedelmi szektorra korlátozódnak. A budapesti minőségi irodakínálat növekedésével ez várhatóan megváltozik, ahogy belépünk a 2010-es évbe" – fűzte hozzá Charles Taylor.
Nem meglepő, hogy két kedvelt kiskereskedelmi befektetési célpont, név szerint Törökország és Lengyelország határozta meg a trendet a régióban és erős növekedést regisztrált az ingatlanbefektetések tekintetében az elmúlt negyedévekben. Ezen országokban a befektetések összege 200 százalékkal növekedett a 2009-es átlaghoz képest. Lengyelország ebben az évben felkerült az első helyre, mint a legjobb közép- kelet európai befektetési célpont- és bár Oroszország iránt jelentősen nő az érdeklődés- várhatóan hosszú időn át megtartja ezt a pozíciót.
Romániában és Ukrajnában növekedett a befektetési volumen 2009-ben, de így is elmarad az előző években tapasztalt mértéktől, míg a kisebb piacokon, mint a Baltikum és Bulgária az aktivitás elég jelentéktelen. Közép- Európa fejlettebb piacai visszaestek 2009-hez képest, mely a legtöbb esetben arra vezethető vissza, hogy a vevők és az eladók nem tudtak megegyezni az árak tekintetében.
"A harmadik negyedév gyengülését tekintve kijelenthetnénk, hogy a közép-kelet európai régiót negatívan érintette a befektetői kockázattól való félelem, az Európát az év elején elérő hitelválság következtében." jelentette ki David Hutchings, a Cushman & Wakefield európai kutatási részlegének vezetője. „A valóságban azonban elmondható, hogy mialatt ez jó pár befektetőtő szemében egyes nyugat-európai piacok visszaminősítéséhez vezetett, hozzájárult ahhoz is, hogy átértelmezzék a „fejlődő" Európa fogalmát, egészen pontosan az azon országokban rejlő lehetőségeket ahol a fejlettség magasabb szintű és a növekedési lehetőségek is jobbak. Mindemellett a likviditás létfontosságú és sok befektető felteszi a kérdést, hogy vajon lesz-e megfelelő mennyiségű tranzakció ahhoz, hogy akkor léphessenek be és ki a piacra, amikor az időszerű."
„A legtöbb befektető szemében továbbra is a főbb piacok élveznek elsőbbséget, de a tőke hiánya és a bevétel, valamint a növekedés iránti igény sokakat a lehetséges befektetési területek kibővítésére sarkallja. Sokan továbbra is a főbb piacokra koncentrálnak, azonban figyelmük a másodlagos piacokra is kiterjed. A kevésbé érett piacok is növekvő érdeklődésre tartanak számot, így Törökország és Oroszország egyaránt népszerű, de jelenleg Lengyelország áll az érdeklődés középpontjában. Más közép- európai országok szintén magukra vonták a figyelmet, de nem tudnak Lengyelországgal azonos lehetőségeket nyújtani.
További piacok, úgymint Bulgária vagy Románia népszerűbbek, mint a kelet- európai piac a relatív széles skálájuknak és az Európai Únión belüli helyzetüknek köszönhetően. Míg sokaknak még túl korai a hasonló távoli területeken való terjeszkedés és egyre több lehetőség tűnik elő ezeken és más fejlődő piacokon, az újrafinanszírozási igény növekedésével az üzleti világ a tőkét új területeken hasznosítja újra"- fűzte hozzá Hutchings.
A kamatok mozgása az árképzés egyszerűsödését vonja maga után Közép- Kelet Európában– valamint általánosságban elmondható a hozamok megszilárdulása. Az idei évben eddig a kiskereskedelmi üzlethelyiségek, az irodák és az ipari ingatlanok hozamai a keleti piacokon több mint 100 bázisponttal csökkentek, míg a bevásárlóközpontok és a kiskereskedelmi parkok esetében 50-70 bázispontos korrekció történt. Közép-Európában ennél egy kicsivel enyhébb hozamcsökkenés történt, a kiskereskedelmi területek esetében 40-60 bázispont, az irodák és ipari ingatlanok esetében 30-40 bázispont csökkenést tapasztalhattunk, míg a nyugati piacok bevétele 10-20 bázisponttal csökkent.
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.