Ez jóval magasabb, a mint 2011 második negyedévében befektetésre került 706 millió euró. A régióban eddig idén 4,61 milliárd euró összegben történt ingatlanbefektetés, mely több, mint kétszerese a 2010 azonos időszakában befektetett összegnek. Számításba véve azon tranzakciókat, melyek jelenleg átvilágítás alatt vannak és várhatóan a negyedik negyedévben lezárásra kerülnek, azt mondhatjuk, hogy a teljes befektetési volumen a régióban az év végéig elérheti a 6 milliárd eurót.
Bár az összes piac harmadik negyedéves volumene meghaladja az előző negyedévét, a Cseh piac, 1,18 milliárd összbefektetéssel jelentős növekedést könyvelhet el a harmadik negyedévre. Ez jóval meghaladja Lengyelországban ugyanezen időszakban történt 864 millió euró befektetési volument. Ezzel a teljesítménnyel Csehország ebben az évben jelenleg az első ingatlanbefektetési célpont a közép- Európai régióban, összesen 1,9 milliárd euró befektetéssel, míg Lengyelország a második helyen áll 1,82 milliárd eurónyi tranzakcióval.
A jelenleg kilátásban vagy folyamatban lévő tranzakciók megvalósulásával a negyedik negyedévben Lengyelország visszaszerzi első helyét a rangsorban. Magyarországon a harmadik negyedévben, 197 millió eurónyi tranzakcióval szintén megnövekedett a befektetési étvágy, hiszen ez az összeg megegyezik az első két félév összes befektetésének mértékével. Románia és Szlovákia harmadik negyedéves aktivitása 100 millió euró alatt van, így elmarad a fent említettektől. A befektetők érdeklődése az irodák felől visszatérni látszik a kiskereskedelem felé és ezáltal a két szektor közötti rés keskenyebb lesz, mint az elmúlt években. Az idei év során eddig a kiskereskedelmi ingatlan befektetések összege 1,88 milliárd euró, míg az irodapiacon történt befektetések összege 1,7 milliárd euró. A befektetési kedv ebben az évben az ipari ingatlanok iránt is megnövekedett, a tavaly ilyenkor mért 205 millió euróhoz képest jelenleg 641 millió euró.
A Közép- Európa iránti befektetési étvágy továbbra is nagy marad és bár Lengyelország és Csehország iránt jelentős érdeklődés mutatkozik, ismét más országok is szóba jöhetnek. A régió jelentős befektetői: CA Immo, AEW Europe, Atrium, Unibail-Rodamco, Deka, Union, Invesco, Heitman, ECE and Meyer Bergman, melyek közül többen a régió több befektetési ügyletben is részt vettek ebben az évben. A térségben az aktív befektetői kereslet vezetett a hozamok csökkenéséhez, annak ellenére, hogy a legtöbb piac megfelelő mennyiségű terméket kínál. A bevásárlóközpontok prémium hozamai 6% alá csökkentek és az irodák árazása is épphogy e fölött az érték fölött áll.
A 2011-es év hátralévő időszakával kapcsolatban Charles Taylor a Cushman & Wakefield partnere elmondta: “A tranzakciós aktivitás jelenleg a 2005-ös év szintjén van. A negyedik negyedév várhatóan Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon is erős lesz. Ettől eltekintve sajnos nem mulaszthatjuk el megjegyezni a gazdasági bizonytalanságot, mely egyre nagyobb hatással van a befektetőkre és a rendelkezésre álló pénzügyi támogatásra, melyek negatív hatással lehetnek a piac aktivitására az év utolsó hónapjaiban.”
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.