Londoné a nemzetközi ingatlanbefektetési piac oroszlánrésze
2010.10.27.
Londoné a nemzetközi ingatlanbefektetési piac oroszlánrésze
Mint a világ „legnemzetközibb városa, London a régiók közötti ingatlanbefektetések negyedét vonzotta az elmúlt időszakban. Londonba irányult a határokon átnyúló befektetések 27 százaléka 2009 és 2010 első felében.

A CB Richard Ellis, a világ vezető ingatlanpiaci tanácsadója által készített friss felmérése szerint, 2009 és 2010 első negyedévében London lett a nemzetközi ingatlanpiac legnépszerűbb nagyvárosa. A brit főváros a határokon átnyúló ingatlanpiaci befektetések 27 százalékát szerezte meg, a többi – korábban népszerű – metropolisszal szemben.

Nem meglepő módon az új a felmérésből az is kiderül, hogy a befektetési aktivitás lényegesen alacsonyabb volt a mostani fellendülés időszakában (2009-ben és 2010 első felében), mint a boom alatt (2006 és 2007 első féléve). Átlagosan a visszaesés meghaladja a 70 százalékot, ám Észak-Amerikában ez még nagyobb volt, ugyanakkor a kisebb régiókban (Afrika, Közel-Kelet és Dél-Amerika) egyenesen nőtt a befektetési aktivitás.

Amennyiben kizárólag a határon átnyúló befektetéseket vizsgáljuk, a válság okozta visszaesés még szembetűnőbb. A teljes befektetési forgalom (ahol a vevő más régióból érkezett) 134,8 milliárd eurót tett ki a csúcsidőszak másfél évében, míg a 2009-től kezdődő 18 hónapban mindössze 22,4 milliárd eurót tett ki, ami 83 százalékos visszaesést takar.

A határon átnyúló befektetések fontos jellemzője az, hogy mekkora mértékben koncentrálódik egy-egy nagyvárosban. Ez még a boom időszakában is így volt, ám azóta még inkább ez jellemzi a kereskedelmi ingatlanpiacokat.

Az elmúlt 18 hónapban a 22,4 milliárd eurónyi határon átnyúló befektetések közül 6 milliárd eurót Londonban költöttek el. A befektetők 27 különböző országból érkeztek, így London volt ez időszak alatt a „legnemzetközibb” piac a világon.

Habár sokkal alacsonyabb szinten, de más jelentős világvárosok – mint Párizs, New York és Sydney – szintén vonzóak voltak a határon átnyúló befektetések piacán. A tíz leginkább kedvelt város az összes befektetés 55 százalékáért volt felelős. Ez az arány jelentős növekedést jelent a legnagyobb piacok koncentrációjában. A befektetői aktivitás csúcsán 2006-ban és 2007 első felében a tíz legnagyobb piac kevesebb, mint a befektetések 40 százalékát vonzotta. A változás egyértelműen a mindenfajta kockázattól való tartózkodást mutatja a befektetők körében.

„Ahogyan a piacok egyre stabilabbá válnak az elkövetkező hónapokban, azt várjuk, hogy a jelentős határon átnyúló tranzakciókat kezelő befektetők szélesebb körben választanak, így London domináns szerepe csökkeni fog a jövőben. Bizonyos mértékben ezt már 2010-ben is tapasztalhattuk, hiszen például a koreai állami nyugdíjalap megvásárolta a berlini Sony Center-t és részesedést szerzett Párizsban az O’Parisnor bevásárlóközpontban. A további földrajzi diverzifikációval a német piac is nemzetközibbé válhat; a konjunktúra időszakában Frankfurt, München és Hamburg egyaránt megtalálható volt a tíz legnagyobb piac között.” - kommentálta a jelentést Jonathan Hull, a CBRE európai tőkepiacokért felelős vezetője.

Forrás: CBRE
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.