Magyarország a 13. legvonzóbb piac Európában
2010.11.29.
Az erős gazdasági növekedés mellett a kiskereskedelmi piacon a hazai szereplők túlsúlya jellemzi Németországot, ami idén is az elsőszámú célpont azon vállalatok számára, akik terjeszkednének a következő egy évben. Németország megtartotta vezető pozícióját, mint a leginkább vonzó kiskereskedelmi piac az európai, közel-keleti és afrikai régióban, ahol a nemzetközi kereskedelmi cégek 41 százaléka tervezi, hogy boltot nyit a következő egy évben.

Lengyelország vált a második legvonzóbb piaccá a régióban, ahol a kereskedők 33 százaléka tervez bővülést, majd Franciaország (33%), Spanyolország (30%) és az Egyesült Királyság (29%) következik. A CBRE jelentése („Milyen aktívak a kereskedők az EMEA-régióban?”) a világ 212 vezető kereskedelmi láncának 2011-es terjeszkedési terveit vizsgálta, 2010 nyarán végzett interjúkra támaszkodva.

2011 vége előtt a nemzetközi kereskedelmi láncok a régió 38 országában szándékoznak bővíteni, ami ambiciózus és növekvő terjeszkedési terveket takar nagyszámú piacon. Míg a főbb nyugat-európai piacok továbbra is népszerűek – a tíz legfontosabb piac közül hét nyugat-európai –, számos kereskedő a feltörekvő piacokra is koncentrál. 2011-ben már az első húsz célpont fele a feltörekvő országok közé tartozik, ráadásul a kereskedők 41 százaléka legalább egy közép- és kelet-európai országban bővítene, 39 százalékuk pedig Dél-Kelet-Európát választja.

A feltörekvő közép- és kelet-európai piacok közül Lengyelország a legnépszerűbb, a kereskedők 33 százaléka tervezi bolt nyitását, Oroszország és a Cseh Köztársaság szintén szerepel a tíz legnépszerűbb ország között hatodik, illetve a hetedik helyen. A TOP20-ba még belefért Magyarország, Bulgária, Románia és Törökország is.

A felmérés szerint Franciaország a nemzetközi kiskereskedők legnépszerűbb célpontja (nem számítva a hazai bővítéseket), minden harmadik válaszadó Franciaországot tekinti célpontjának 2011-ben. A német kereskedők nagy többsége hűséges marad saját piacához: 42-ből 29 úgy válaszolt, hogy a hazai piacon bővít. Ez részben azzal magyarázható, hogy Németországban öt-hat egyenrangú piac létezik, szemben a többi ország egy-két nagyvárosával. A fiskális megszorítások hatására több ország megítélése romlott, így Görögország, Írország és Spanyolország is hátrébb csúszott a listán. Az egyik legnagyobb piacnak számító ibériai országban a hazai kereskedők alig egyharmada tervezi új üzlethelyiség nyitását odahaza, inkább új piacok felé mozdulnak, kiegyensúlyozva portfoliójukat.

„Magyarország a lista 13. helyén áll, a nemzetközi kereskedők 22 százaléka fejezte ki óhaját a magyarországi terjeszkedésre a tavalyi 18 százalék után. A közép- és kelet-európai országok listán való elhelyezkedése az egymáshoz viszonyított gazdasági pozíciójukat is jelenti, így nem is csoda, hogy Lengyelország és Oroszország a legvonzóbb új piac ” – kommentálta a jelentést Borbély Gábor, a CBRE regionális elemzője. „Ezen országokat Csehország és Magyarország követi, mint a régió következő legnagyobb gazdaságai, mindketten javítva tavalyi pozíciójukon. Szlovákia és Románia viszont visszaesett a listán”

 

A 20 legvonzóbb kiskereskedelmi piac Európában

Sorrend

Ország

A piacon bővíteni kívánó kereskedők aránya (%)

1.

Németország

41%

2.

Lengyelország

33%

3.

Franciaország

33%

4.

Spanyolország

30%

5.

Egyesült Királyság

29%

6.

Oroszország

28%

7.

Csehország

28%

8.

Olaszország

27%

9.

Ausztria

27%

10.

Belgium

25%

11.

Hollandia

24%

12.

Svájc

23%

13.

Magyarország

22%

14.

Bulgária

19%

15.

Törökország

17%

17.

Portugália

16%

17.

Ukrajna

16%

19.

Szlovákia

15%

20.

Horvátország

14%

Forrás: CBRE
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.