Milyen legyen Budapest 10 év múlva? - Centralizálás vagy halál
2010.03.10.
A főváros fejlesztési stratégiájáról, szükséges szervezeti-szabályozási változásokról vitatkozott a tegnap megrendezett Desztináció Marketing Workshop-on Budapest jelenlegi vezetése és ellenzéke. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szerint centralizálni kell Budapestet, a Fideszes Ughy Attila szerint egy-másfél éve van a fővárosnak ahhoz, hogy kitalálja az új szervezeti-szabályozási struktúrákat.

Ughy Attila, a Fidesz Fővárosi Frakcójának frakcióvezető-helyettese az Aera által szervezett konferencián elmondta, hogy az elmúlt 20 év az elszalasztott lehetőségekről szólt. Ughy Attila szerint a 80-as években Bécs és Budapest között nem volt számottevő különbség, míg ma hatalmas a különbség élhetőség, fejlettség tekintetében. Éppen ezért nagyon komoly feladtaok állnak a főváros következő vezetése előtt. A Fideszes politikus szerint Budapestnek a Kárpát-medence első számú városává, gazdasági-kulturális fővárosává kell tenni a várost.

Ikvai-Szabó Imre jelenlegi főpolgármester-helyettes szerint Budapest legfontosabb imidzsépítő eszköze a Duna. A fővárost jelenleg az agglomerációs törvény és a kerületi széttagoltság egyszerre bénítja meg Ikvai-Szabó szerint. Emellett a főpolgármester-helyettes szerint érdemes összevetni Bécs és Budapest feljlesztéseinek finanszírozását: míg az osztrák fővárosban a források 70 százalékban állami oldalról érkeznek, addig Budapesten ez az erány mindössze 20 százalék. Ikvai-Szabó szerint az infrastruktúra-fejlesztés és a közbiztonság kérdésében a legnagyobb Budapest lemaradása. A városnak üzemeltetési problémái vannak elsősorban: az üzemeltetésre fordított források jelenleg túlságosan szét vannak aprózódva az állami, fővárosi, kerületi és piaci szereplők között. A döntéshozatal a legapró üzemeltetési kérdésekben is nagyon lassú - tette hozzá a főpolgármester-helyettes.

Nem feltétlenül a városvezetés tehet a Budapesten elburjánzott túlzott bürokráciáról, mely jelentősen lelassítja az ingatlanfejlesztéseket. A Fideszes politikus szerint szabályozási változásokra van szükség: gyorsabbá és transzparensebbé kell tenni a fejlesztők szabályozási környezetét. Ughy szerint egy-másfél éve van a fővárosnak arra, hogy újragondolja, milyen szervezeti-vezetési struktúrákra van szüksége. Ikvai-Szabó szerint 2020-ra muszáj centralizálni Budapestet, különben a városnak nincsen jövője.

A fejlesztési koncepciók kapcsán a toronyházak kérdése is felmerült a beszélgetés során. Ughy Attila a magasházak kérdéséről elmondta, hogy tudomása szerint a XIII. kerüet jelenleg tárgyalja egy magasház építési engedélyének kiadását, és a Fideszes politikus információi szerint valószínűleg meg fogják adni az Árpád-híd pesti hídfőjéhez tervezett toronyház építési engedélyt.

Működhetne jobban is a rendszer

A konferencián a kerületi polgármesterek is megszólaltak. Láng Zsolt II. kerületi polgármester szerint a főváros és a kerületek viszonyát szabályozó rendszer közel sem tökéletes, azonban még a jelenlegi rendszert is lehetne sokkal jobban működtetni. Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere élesebben fogalmazott, szerinte partner-számba sem veszi a fővárosi vezetés a kerületeket. A kerületi polgármester szerint a legtriviálisabb kérdésekben sincs kompromisszum-készség a fővárosi vezetésben. Példának a Várban lévő, a főváros által kezelt közutak borzalmas állapotát hozta fel, melyek felújtására a főváros midnen évben ígéretet tesz, azonban tenni nem tesz semmit.

Az I. kerületet 12 éve irányító politikus elmondta, hogy a kerületek hiába működnek együtt, hiába vannak közös elképzeléseik, ha a mindenkori központi kormányzat és a fővárosi vezetés nem partner ebben, akkor a kerületek tehetetlenek az adott ügyekben. Láng Zsolt szerint a kerületek és a főváros kapcsolatában a legnagyobb probléma az, hogy a fővárosban az elmúlt 20 évben nem született érdemi városfelesztési, városarculati, közlekedésfejlesztési stratégia, melyek mentén az adott kerületek dolgozhatnának.

Forrás: ReSource
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

Madách Trade Center
Madách Trade Center
kiadó iroda: 1926 m2
Madách I. út 13-14.
R70 Office Complex
R70 Office Complex
kiadó iroda: 5213 m2
Rákóczi út 70-72.
Szépvölgyi út 22 Irodaház
Szépvölgyi út 22 Irodaház
kiadó iroda: 3994 m2
Szépvölgyi út 18-22
Mozsár Trade Center
Mozsár Trade Center
kiadó iroda: 601 m2
Mozsár u. 16. (Jókai tér)
DBH Serviced Office Infopark
DBH Serviced Office Infopark
kiadó iroda: 500 m2
Gábor Dénes u. 2 / Infopark D épület

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.