Mitől lesz zöld egy irodaház?
2011.06.09.
Mitől lesz zöld egy irodaház?
Miért döntött a LEED tanúsítvány megszerzése mellett az IVG az Infopark E-épületének esetében? Mennyivel olcsóbb egy zöld irodaház üzemeltetése? Az Infopark E-épületének zöld minősítéséről, az épület előnyeiről beszélgetett a Portfólió Kay-Uwe Blandow-val, az IVG magyarországi ügyvezető igazgatójával.

Mitől lesz zöld egy irodaház?

Portfolio.hu:
Miért a LEED tanúsítvány megszerzését célozta meg az IVG az Infoparkban?

Kay-Uwe Blandow: A bérlők és befektetők közül többen már most, de a jövőben még inkább jellemző lesz, hogy a minősített épületeket helyezik előtérbe. Az IVG magas műszaki színvonalú, jövő- és bérlőorientált, környezettudatos irodaépületeket fejleszt. Ezt az elmúlt években számos elnyert díj is bizonyítja. Ezt az elhivatottságot szerettük volna egy LEED minősítéssel is erősíteni, és ennek eredményeként a piacon a fogyasztó/bérlő felé az épületünk minőségi különbségét, előnyeit kihangsúlyozni. Az IVG nem csak Magyarországon, de más országokban is nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóság és a minősített épületek fejlesztésére. Az IVG Németországban is "úttörő" ebben a témában, hiszen az IVG Development egy müncheni fejlesztése az első németországi fejlesztés, amely LEED Platinum minősítést kapott. Ez kvázi igazolás arra, hogy az épület fenntarthatóság, és energiahatékonyság szempontjából is kimagasló. Egyre több bérlő jön rá - egyelőre főleg külföldön -, hogy a környezettudatosság és a felelős vállalatvezetésen túl, presztízs értékkel is bír egy zöldirodába való költözés. Leginkább nagy nemzetközi cégeknél mondhatni már gyakorlattá vált, hogy csak minősített épületekben bérelnek irodát. Ezt a piaci folyamatot felismerve gondoltunk arra, hogy megpróbálunk elnyerni egy ilyen kimagasló minősítést. Mivel az a benyomásom, hogy nemzetközi területen a LEED az egyik legelismertebb minősítési rendszer, leteszteltük, hogy az eredeti terveinknek megfelelően, milyen szintet tudnánk elérni: végül a LEED Silver minősítés sikerült kiérdemelnünk.
 


Milyen extra beruházások, módosítások lettek volna szükségesek a GOLD vagy a PLATINUM szintek eléréséhez?


Különböző területeken lehet pontokat szerezni, és érdekes módon ezek néha szembemennek a bérlői komforttal. Például az, hogy sok parkoló van egy házban, a LEED szempontjából hátrány, hiszen az értékelés szerinti "elvárás", hogy ne gépjárművel közlekedjenek a bérlők. Mérlegelni kell, hiszen amikor az irodaházat építettük, nem tudtuk előre milyen bérlők fognak érdeklődni, és mennyire lesz fontos számukra például a parkolás. Mi inkább a komfort felé megyünk, pl. ebben az épületben fan coil hűtés van, vannak ugyan olyan technológiák, mint a felülethűtés, viszont ez a rendszer nagyon lassan reagál. Magyarországon nagyon gyakori a nagy hőmérsékletváltozás, egyik nap 15 fok van, a másik nap meg 35, a felülethűtés pedig nagyon nehezen tud lehűteni egy helyiséget így nem komfortos a bérlőknek. Ezzel ellentétben a fan coil 20 perc alatt kellemesen lehűti a helyiséget. Ilyenkor kérdés, hogy bérbeadóként a környezeti szempontokat helyezzük-e előtérbe, hiszen lehet, hogy sok gond lesz a bérlővel, aki folyamatosan panaszkodik majd a nem megfelelő hőmérsékletre. Ezek nagyon komoly döntések. Amikor egy cég magának épít székházat, és tudja, hogy ott lesz 20 évig és az elsődleges szempontok között szerepel a környezettudatosság, akkor lehet, hogy a felülethűtés mellett dönt. Egy spekulatív fejlesztésnél nem lehet tudni, hogy ki lesz a bérlő és, hogy milyen sűrűn cserélődnek majd. Sok bérlő csak azt nézi, hogy az egyik helyen 10 a másikon meg 13 vagy 15 euró egy négyzetméter iroda bérleti díja havonta, de hogy az emberek hogyan fogják ott érezni magukat nem minden esetben szempont. Ennek figyelembe vétele is csak most kezd előtérbe kerülni.

A már meglévő épületekre vannak esetleg tervek, hogy átalakítják oly módon, hogy hasonló minősítést kapjanak?

Ezt jelenleg nem tervezzük.

A LEED tanúsítvány megszerzése a fejlesztési szakaszban inkább költség-kérdés avagy inkább odafigyelés, körültekintés kérdése?

A tervezés és kivitelezés teljes ideje alatt szakértőkből álló csapatot foglalkoztattunk a minőségbiztosítás, többek között a környezetbarát, energiatakarékos megoldások, anyagok, gépek, szerkezetek kiválasztása és alkalmazása érdekében. Szelektív hulladékgyűjtést vezettünk be, ennek kapcsán a papírt és a veszélyes hulladékokat külön gyűjtöttük. Nyilvánvalóan ez jár némi anyagi ráfordítással, de összességében elmondható, hogy a ház tervezése során már eleve olyan megoldásokat alkalmaztunk, amelyek utólagos anyagi ráfordítást már nem eredményeztek.


A gyakorlatban a bérlők szempontjából mit jelent a LEED-minősítés? Milyen zöld megoldásokkal szembesülnek nap mint nap az irodaházban a dolgozók?

Energetikai szempontból az Infopark E épülete "A" minősítésű tanúsítvánnyal rendelkezik, ami 30%-kal kisebb fajlagos energiafogyasztást jelent, mint a jelenlegi magyar szabályozásban megengedhető érték. A kivitelezés során energiatakarékos gépészeti berendezések beépítésére törekedtünk, valamint az épület külső felületeinek kiváló hőszigetelésére, a folyamatosan bekapcsolt áramfogyasztók fogyasztásának csökkentésére és korlátozására. Ezek természetesen visszaköszönnek az üzemeltetési költségekben. A bérlők szembesülnek azzal is, hogy az épület általános fogyasztásmérésen felül az egyes bérlői területek fogyasztását (hőmennyiség) külön - külön mérjük. Így pontos képet kapnak arról, hogy milyen az energiafelhasználás saját területeiken. A bérlők a mindennapi életben a zöld megoldások részeként találkozhatnak pl.: Kétfázisú WC öblítő nyomógombbal, automata-öblítésű pissoirral és nyomógombos automatikusan záró csaptelepekkel. A hűtés - fűtés - világítás - árnyékolás helyiségenkénti szabályozásával, és beállításával a használók saját igényei szerint. Az épületet úgy terveztük, hogy minden munkahely rendelkezzen külső kitekintéssel, így a természetes megvilágítás jellemzi az irodahelyiségeket.
 


Az üzemeltetési költségek mennyivel alacsonyabbak ebben az épületben? Az alacsonyabb üzemeltetési költségek mennyiben jelentenek vonzerőt a bérlőknek?

Az Infopark E épület havi üzemeltetési díja 3,20 euró. Azt gondolom, hogy a gazdasági válság hatása minden szektorban érezhető, és a cégek figyelnek arra, hogy a rendszeres kiadásokat csökkentsék, ezért igenis van igény a bérlők részéről a zöld és környezettudatosabb megoldásokkal rendelkező irodákra, amelyek egyben olcsóbb fenntartást is jelentenek hosszú távon.


Ki végzi ezeknek az irodaházaknak az üzemeltetését?

Az irodaházainkban facility és a property menedzsment is jelen van, de kiszervezett formában. Mi egy kis csapatban az asset menedzsmentre koncentrálunk, portfoliókezeléssel, esetleg újabb fejlesztésekkel, újabb befektetésekkel foglalkozunk. A mindennapi operatív problémák kezelése a facility és property menedzsment feladata. A facility menedzsmentet az épületportfolióban két cég végzi.


Mind a két cégnek van munkája minden házban, vagy ingatlanonként vannak szeparálva?

Házanként másik. Van 15 épület, amit jelenleg kezelünk, ezekben van 3 csapat. Van olyan ingatlan, amit mi fejlesztettünk és nem adtuk el, pl. az Infopark E épülete, de hozzánk tartozik például a Stefánia Park is (a volt német követség). A másik csoportba tartoznak azok az épületek, amiket mi fejlesztettünk, de eladtuk egy saját befektetési alapnak (például az Infopark D épület esetében), vagy egy másik befektetőnek (például a C, B és I épületek esetében). Így végeredményben három megbízó van: egyszer saját magunk, másodszor a befektetési alapunk, harmadszor egy másik befektetési alap.


Tervezi-e az IVG, hogy ezentúl kizárólag zöld irodaházakat fejleszt majd Magyarországon?

Az E épület jelenlegi áramfogyasztásának 35%-át "öko-árammal" (megújuló forrásokból származó) fedezi. Tervezzük, hogy közvetlenül a helyszínen, vagyis az E épületben is termelünk saját, megújuló forrásból származó áramot. Ennek megfelelően, a jövőben az E épület tetején napelemek üzembe helyezését tervezzük. A tapasztalatunk az, hogy egyre több olyan bérlő van, aki már csak minősített irodaépületbe költözik, és arra számítunk, hogy ez a trend csak erősödni fog Magyarországon is (akkor is, ha ma még nem ez a jellemző). Terveink szerint - és amennyiben a gazdasági helyzet engedi, illetve a piaci fellendülés megindul és a befektetői kedv is ismét szárnyra kap - a jövőben minden esetben törekedni fogunk arra, hogy zöld irodaház fejlesztés valósuljon meg.

Forrás: Portfolio.hu
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.