Mozgolódik a budapesti irodapiac
2011.10.13.
A teljes budapesti irodaállomány mérete az előző negyedévhez képest lényegileg nem változott. A 3.087.700 m2 túlnyomó része (83%) bériroda, míg a maradék 17% saját használatban lévő iroda.

A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF, BRF) - melynek tagjai: CB Richard Ellis, Colliers International, Cushman & Wakefield, DTZ, GVA Robertson, Eston International és a Jones Lang LaSalle - ezúton teszi közzé 2011 harmadik negyedévére vonatkozó irodapiaci adatait.

 

2011 harmadik negyedév során az irodaterület-bérbeadások összes volumene a budapesti ingatlanpiacon 113.900 négyzetméter volt. Ez az érték 32 százalékkal magasabb az előző negyedévinél, ugyanakkor a szerződés-hosszabbítások aránya az előző negyedévhez hasonlóan magas maradt (42%).  Ebben a negyedévben két nagy méretű előbérleti szerződés is aláírásra került összesen 17.500 négyzetméteren, így együtt a teljes bérbeadási volumenen belül 16 százalékos részesedést tettek ki. Az új bérleti szerződéseken belül meghatározó volt a költözések aránya, ezért a budapesti irodapiac kihasználatlansági mutatója az előző negyedévhez (20,6%) képest érdemben nem változott, és szeptember végén 20,7 százalékon állt. A kihasználatlansági mutató az észak-budai alpiacon a legalacsonyabb (15,9%), míg arányában a legtöbb üres irodaterület az agglomerációban található (32,1%). A kihasználatlanság a bériroda állományra vetítve 24,9%, azaz megegyezik a második negyedév végén regisztrált értékkel.

 

A két legnagyobb új bérleti tranzakció két előbérleti szerződés volt ebben a negyedévben. A KPMG 8.500 m2-t fog 2014-ben elfoglalni a Váci úton épülő új irodaházban. A hosszabbítások közül a Nokia (6.500 m2), a Deloitte (4.800 m2) és a Zepter (3.350 m2) szerződéseinek újratárgyalását említhetjük név szerint, de összesen 47.750 m2 területen történt hosszabbítás. Új bérlői szerződést 35.100 négyzetméterre kötöttek, míg 13.600 m2 irodát meglévő cégek terjeszkedése révén sikerült bérbe adni.

2011 harmadik negyedévében a BIEF 156 bérleti tranzakciót regisztrált, míg az előző negyedévben 159-et. Az átlagos tranzakcióméret 730 m2 volt, 22 bérleti szerződést kötöttek 1.000 négyzetméternél nagyobb irodaterületre, szemben az előző negyedévben regisztrált 13-mal.  Az állomány mérete két bérirodaház területszámítási korrekciója miatt elhanyagolható mértékben (180 m2) módosult, a saját használatban lévő irodaállomány nem változott. A harmadik negyedévben új átadás nem történt.

 Összefoglalva:

Új átadások (m²)             0

Bérirodaállomány (m²)2,560,100

Saját használatú iroda (m²) 527,600

Teljes irodaállomány (m²) 3,087,700

Kihasználatlanság(m²) 638,500

Kihasználatlansági mutató (%) 20.7%

Nettó bérbeadás (m²) 66,100

Saját használat BTS (m²)* 0

Szerződés-hosszabbítás (m²) 47,750

Bruttó bérbeadás (m²) 113,900

Nettó abszorpció (m2) -1,000

Forrás: BRF
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.