· Teljes állomány Budapesten: 3.087.700 m²
· Új kínálat 2011. harmadik negyedévében: 0 m²
· Bérbeadott terület 2011. harmadik negyedévében: 113.895 m²
· Üresedési ráta: 20,7%
· Átlagos bérleti díj „A” kategóriás épületben:10,5-12,5 euro/m²/hónap
· Átlagos bérlet méret: 730 m²
· Tipikus bérlet méret (medián):282 m²
A fejlesztői aktivitás soha nem látott mélységeket ért el; 2011. harmadik negyedévében nem adtak át új irodaházat, így a budapesti teljes irodaállomány sem változott jelentősen, jelenleg 3.087.664 m2 az összterület. Ebből a kínálatból 2.560.109 m2 bériroda, és 527.555 m2 saját tulajdonú iroda. „Közép-Kelet Európa más városai sem mutatnak rózsásabb képet; Prágában és Varsóban is alacsony a fejlesztési aktivitás, mindkét városban az éves új kínálat 100.000 és 120.000 m2 között lesz 2011-ben. Hazánkban az év utolsó hónapjában várhatóan 80,000 m²-el nő az irodakínálat, ezzel a nagyobb volumennel az éves új irodakínálat 95.000 m2-t fog kitenni, ami 2006 óta a legalacsonyabb szint.” – mondta Horváth Franciska, a DTZ irodaügynökségi vezetője.
2011 negyedik negyedévében átadásra kerül a TriGranit által fejlesztett K&H székház két tornya, az Erste Group Immorent Laurus irodaháza, az R-Co fejlesztésű KÖKI Bevásárlóközpont iroda része, és a BAH Center. 2012-ben várhatóan tovább csökken az új kínálat szintje, mivel hét tervezett fejlesztésből csupán háromnál kezdték meg az építési munkálatokat. Két jelentős előbérleti szerződést is kötöttek a negyedévben: ebből az egyik a KPMG 8,500 m2-es új székháza. Ez alátámasztja a DTZ előrejelzését; a magas üresedési arány ellenére kevés irodaházban van nagy, összefüggő üres terület. Az ilyen területigényű, költözést fontoló bérlők így kénytelenek korábban elkezdeni keresésüket, és akár előbérleti szerződéssel biztosítani új irodájukat.
A bérbeadási volumen 32%-kal haladta meg az előző negyedéves adatokat, összesen 113.895 m2 irodaterületre kötöttek szerződést. Ezzel együtt az idei év első három negyedév teljes bérbeadása 280.000 m2-t tett ki, amely az előző évek azonos időszakához viszonyítva a legmagasabb szint. „A magas bérbeadási aktivitás ellenére a ténylegesen új ügyletkötések száma alacsony maradt, mivel a teljes irodaterület-bérbeadás 46 százalékát a szerződéshosszabbítások tették ki, emellett nőtt az irodaállományon belüli költözések aránya is.” – tette hozzá Maksay Éanna, a DTZ elemzője. Ez azt jelenti, hogy a teljes tranzakciós volumennek csak mintegy egy harmada (31.326 m2) csökkentette ténylegesen az üres irodaállományt. Ezen kívül több területet visszaadtak, illetve bontottak fel szerződéseket, ennek következtében az üresedési ráta nem változott, továbbra is 20,7%-on áll. Az alpiacok közötti üresedési ráta se változott jelentősen, a Belső Pesti alpiacon van a legalacsonyabb arány 17.5%-kal, az agglomerációban pedig a legmagasabb; 32%-kal. A bérleti díjak nem változtak az elmúlt negyedévben és a DTZ előrejelzése szerint az elkövetkező másfél évben sem tapasztalunk majd elmozdulást az A” kategóriás épületekben található 10,5-12,5 euro/m²/hónap árakról.
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.