Franciaországban és a közép-kelet-európai régióban pozitív irányban mozdultak el az ingatlanértékek. – hangzott el a CBRE ötödik alkalommal megtartott Befektetési Reggelijén. A CBRE 2011-es Értékbecslési Monitorjának elemzése kapcsán kiderült, hogy az ingatlanértékek változása pozitív, ám csak fokozatos, a bérleti díjak és a hozamok jelentős mozgásának hiányában.
A CBRE által 2011-ben ismét elvégzett „Európai befektetői szándék” felmérésben részt vett közel 400 befektető véleménye alapján Nyugat-Európa továbbra is a legvonzóbb régió a befektetési célú vásárlások területén. Németország és a közép-kelet-európai régió - benne pedig különösen a lengyel piac - Skandinávia és Spanyolország lett versenyképesebb szemükben 2011-ben, míg az Egyesült Királyság és Franciaország vonzereje némiképp csökkent tavalyi helyzetükhöz képest. Az ingatlanszektorokat összehasonlítva a bevásárlóközpontok és a városok főutcáinak üzlethelységei 2011-re javították versenyképességüket a befektetők szerint, habár továbbra is az irodapiac számít a legvonzóbb területnek.
„Ami a 2011 első negyedéves befektetési tranzakciók eredményeit illeti, Skandinávia a harmadik helyen áll az Egyesült Királyság és Németország után, és a legnagyobb növekedést mutatta az elmúlt évben és 2011 első negyedévében. Kelet-Európában az első negyedéves értékek jelentős fellendülést tükröznek a tavalyi évhez képest. Franciaországban, Németországban és a közép-kelet-európai régióban is nőttek az ingatlanértékek, míg Írországban és Dél-Európában szinten maradtak az árak – az utóbbi térségben főleg Spanyolország és Olaszország jóvoltából.” – mondta Tim O’Sullivan, a CBRE budapesti tőkepiaci vezetője.
Az európai kereskedelmi ingatlanok értéke tovább nőtt ( 0,4%) 2011 első negyedében, bár lassabban, mint 2010 utolsó negyedében, amikor az emelkedés 1,4 % volt. – derült ki a CBRE 2011 első negyedévéről készült Európai Értékbecslési Monitorjából. A lassulás az első osztályú ingatlanok hozam változásában is tükröződik, amely 10 bázispontnál kevesebb volt az iroda-, a kiskereskedelmi- és az ipari ingatlanszektor esetében egyaránt a stabilitás jeleit mutatva.
Simon Therfall, a CBRE európai értékbecslési társigazgatója a CBRE 2011-es Értékbecslési Monitorjának következtetései kapcsán azt hangsúlyozta, hogy „az ingatlanértékek változása pozitív, ám fokozatos Európában, a bérleti díjak és a hozamok jelentős mozgásának hiányában. Figyelemre méltó, hogy az értéknövekedés összetétele változik: a fellendülés korai szakaszában főleg az Egyesült Királyság ingatlanpiaca mutatott javulást, és éves változásban az Egyesült Királyságot nem tartalmazó európai piacon egyenesen csökkentek az értékek 2010 harmadik negyedévében például. A 2011 első negyedév viszont már azt mutatja, hogy a különbség halványodik, ahogyan az Egyesült Királyság nélküli Európa teljesítménye javul.”
A gazdasági növekedés lendülete meglehetősen egyenetlen maradt Európában, ahol az Eurózóna pénzügyi feszültségei továbbra is jelentősek, a befektetők aggodalma megmaradt a kormányok megszorító intézkedései gazdasági fellendülésre gyakorolt következményei miatt.
A válság alatt legnagyobbat zuhanva, a kiskereskedelmi ingatlanok vezették az európai kereskedelmi ingatlanpiac fellendülését, ismét erős, 0,8 százalékos értéknövekedést felmutatva. Ez egybevág a befektetések mennyiségével 2011 első negyedévében: a kiskereskedelmi ingatlanok a 26,7 milliárdos forgalom 46 százalékát tették ki, ami jóval a megszokott részarányuk felett van. A legjelentősebb tőkeérték-növekedés Franciaországban ( 1,4%) volt, és az értékek minden piacon emelkedtek.
Szerkesztők figyelmébe: A CBRE Értékbecslési Monitorja negyedévenként jelenik meg. Elemzése a CBRE által rendszeresen értékelt ingatlanokból készített adatbázis segítségével készül, amelyek alapján a cég minden negyedévben ingatlanérték-indexet kalkulál.
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.