New York-ban a legdrágábbak az üzletek, Sydney és Hong Kong még a dobogón
2010.11.22.
Az első osztályú üzlethelyiségek bérleti díja szerte a világon stabilizálódott, sőt néhány városban már emelkedik, ahogy a gazdaság fellendülése elindult és a fogyasztói bizalom is javult. . áll a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb, globális kiskereskedelmi ingatlanpiacról szóló jelentésében.

Az első osztályú üzletek iránti kereslet a legtöbb városban erős maradt, néhány piacon már jelentősen nőtt is 2010 harmadik negyedévében.

Az első osztályú üzlethelyiségek bérleti díja 2010 harmadik negyedében 0,2 százalékkal nőtt a második negyedévhez képest. A díjak éves szinten három globális régióban (amerikai kontinens, Ázsia és a csendes-óceáni régió) nőttek, legnagyobb mértékben az amerikai kontinensen (6% év/év alapon), ezt követi Ázsia (4%), végül a csendes-óceáni régió (3%) következik. Az EMEA-régióban (Európa, Közel-Kelet és Afrika) ezzel szemben éves szinten három százalékkal csökkentek a díjak 2010 harmadik negyedévében, főleg az olyan országok gazdasági visszaesése miatt, mint Spanyolország, Írország és Görögország. Európa más piacain viszont stabilak maradtak a bérleti díjak, sőt Edinburgh és London kiskereskedelmi ingatlanjai jelentősen, 25, illetve 20 százalékkal drágultak 2009 hasonló időszakához képest.

 
New York-ban kell továbbra is a legtöbbet fizetni az üzlethelyiségekért, az amerikai nagyvárosban évente 14.200 euróba kerül egy négyzetméter. Sydney (9.600 ./m2/év) a 2010 második negyedévi harmadikról a második helyre került, míg Hong Kong (8.800 ./m2/év) a harmadik legdrágább város, London (7.000 ./m2/év) a negyedik, miután 20 százalékkal emelkedtek a díjak egy év alatt, majd Tokió (6.300 ./m2/év) következik.
 
A felzárkózó piacok továbbra is túlszárnyalják az érett gazdaságok városait. Latin-Amerika egyre növekvő középosztályával és a nyersanyagok iránt bővülő keresletével a gazdasági fejlődés mértékében megelőzi Észak-Amerikát. Így nem csoda, hogy Sao Paoloban emelkedtek leggyorsabban a bérleti díjak a kiskereskedelmi szektorban, mintegy 30 százalékot egy év alatt, és Rio de Janeiro 24 százalékos díjnövekedésével is helyet kapott az öt leggyorsabban dráguló város között.
 

Sorrend

Város

Bérleti díj (euró/m2/év)

1.

New York

14 200

2.

Sydney

9 600

3.

Hong Kong

8 800

4.

London

7 000

5.

Tokió

6 300

6.

Párizs

6 300

7.

Zürich

6 000

8.

Moszkva

5 600

9.

Brisbane

5 600

10.

Melbourne

4 600

11.

Guangzhou

4 400

12.

Los Angeles

3 900

13.

Chicago

3 800

14.

Szingapúr

3 700

15.

Milánó

3 700

16.

München

3 600

17.

Róma

3 500

18.

Frankfurt

3 240

19.

Berlin

2 940

20.

San Francisco

2 764
 
 
Az EMEA-régió kiskereskedelmi ingatlanpiacának trendjeit elemezve Peter Gold, a CBRE határokon átnyúló befektetésekért felelős vezetője így nyilatkozott: .A fogyasztói bizalom egész Európában meglehetősen volatilis volt 2010 során, de a piacok javulását látjuk a tavalyi évhez képest. A kereskedői bizalom 2010 szeptemberében és októberében egyaránt a pozitív tartományban volt, első ízben 2008 eleje óta. A kereskedők továbbra is a legjobb lokációk legjobb üzleteit keresik, ami erős polarizációt okoz a piacon a .legjobb. és a .maradék. között. Míg a kihasználatlan helyiségek aránya alacsony az első osztályú kiskereskedelmi piacon, számos másodlagos területen rekordot dönt..
 
London, Párizs és Zürich vezetik az európai listát, London át is vette a globális negyedik helyet Moszkvától. Habár Európa a globális fellendülésben lemaradt Ázsia és Amerika mögött, Európa továbbra is vonzó célpontja a nemzetközi kiskereskedelmi láncoknak, és az első osztályú ingatlanok iránti bérlői kereslet relatíve erős, a kihasználatlanság alacsony, a bérleti díjak stabilak. Az előző negyedév során a városok többségében nem változtak a bérleti díjak, de Zürichben ( 6,7%) és Oslóban ( 7,1%) jelentős drágulásnak lehettünk tanúi. A bérleti díjak legnagyobb mértékben Madridban (-14%) és Abu Dhabiban (-8,3%) estek.
 
Összehasonlításképp: a budapesti Váci utca frekventált részén az éves bérleti díj 1.080 euró körül alakul, és a régió legdrágább utcája, a prágai Vencel-tér tövében húzódó Na Prikope sem került be a TOP20-as listába 2.040 ./m2/év bérleti díjjal..- tette hozzá Borbély Gábor, a CB Richard Ellis közép-európai regionális elemzője.
Forrás: CBRE
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

M3 Business Center B
M3 Business Center B
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
Váci út 110. Irodaház
Váci út 110. Irodaház
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
Amfi Center
Amfi Center
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
Szentkirályi Irodaház
Szentkirályi Irodaház
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
Laurus Irodaházak
Laurus Irodaházak
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.