Nincsenek csodák: jó helyszín és magas műszaki tartalom kell a sikerhez
2011.06.20.
Nincsenek csodák: jó helyszín és magas műszaki tartalom kell a sikerhez
Állítja Zeley Csaba, a Convergen Central Europe (ConvergenCE) vagyonkezelési igazgatója. Ők fejlesztették a DVM GROUP-pal közösen az Eiffel Tér Irodaházat, amely a FIABCI Prix d’Excellence – Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton – irodaház kategóriában második díjat nyert.

Az elmúlt hónapokban megjelent kritikák dicsérik az épületet. A nemzetközi pályázatot megelőző hazai versenyen elnyerték az irodahaz.info különdíját is, amihez ezúton is gratulálunk. Miben tud ez a ház többet, mint a versenytársak?

Az Eiffel Irodaház megítélése építészetileg szubjektív, de műszaki tartalmával, illetve a mellettünk elhelyezkedő tér kialakításával kapcsolatban konszenzusos vélemény alakult ki. Az ingatlanfejlesztés sikerének három legfontosabb feltétele az elhelyezkedés, az elhelyezkedés és megint csak az elhelyezkedés. Itt, a lüktető Nagykörút mellett, tömegközlekedési csomópontban, a metró és a Nyugati Pályaudvar szomszédságában egyik potenciális bérlőnek sem kell magyarázni, hogy miért vagyunk jó helyen. Az autóval érkezőket 360 férőhelyes mélygarázs várja, amelynek egyik szintje vendégparkoló, vagyis bárki számára nyitott. Erre a helyszínre építettünk egy olyan magas műszaki tartalmú házat, amely többet tud, mint a jelenlegi piaci kínálat túlnyomó része.


Említene néhány konkrétumot?


A hazai irodaházak tervezőinek nagy többsége még nem fordít elegendő energiát arra, hogy megfelelő mennyiségű friss levegőt áramoltassanak be. Mi úgy számoltunk, hogy egy dolgozóra 10 m2 hasznos terület jut. A fan coil rendszert úgy méreteztük, hogy óránként és személyenként 50 m3 friss levegőt juttatunk el minden munkaállomásra. Kártyával védett biciklitárolót és zuhanyozót is kialakítottunk, ezzel is támogatva a zöld gondolatot. Ahol az lehetséges volt, újrahasznosított anyagokat használtunk. Olyan apróságokra is figyeltünk, hogy a mozgásérzékelők automatikusan lekapcsolják a világítást ott, ahol nem dolgozik senki. Az 5-6. emeletről nyíló panoráma – nem én mondom, hanem a vendégeim és a bérlőim – lenyűgöző: a budai oldal és a teljes pesti belváros előttünk van, ráadásul egy olyan perspektívában, mintha valami óriási játékos kéz eltologatta volna a tereptárgyakat. Nem ott vannak a hegyek és az épületek, ahol „lenniük kellene”. Túlzás nélkül mondom, nem lehet vele betelni. Egyszóval olyan minőséget teremtettünk, amit a legigényesebb bérlők várnak el.


Tehát drágák?


Mi vagyunk a legdrágább új építésű irodaház Budapesten. Ezzel együtt, egy évvel a használatbavételi engedély kézhezvétele, vagyis tavaly március óta elértük a 90 %-os bérbeadottsági szintet. Ez 18 ezer m2 iroda, illetve 6 ezer m2 étterem és üzlet esetén kifejezetten jó érték.


Mivel győzte meg a potenciális bérlőket?


Az említett műszaki tartalom mellett azzal, hogy a három lépcsőházas épület hatékonyan üzemeltethető: A vezető tervező Finta és Társai Építész Stúdióval (Fekete Antal, Kulcsár Zoltán) együttműködve úgy alakítottuk ki a szinteket, hogy az egyterű irodákat preferáló shared service centerek éppúgy megtalálják a számításukat, mint az osztott tereket kedvelők. Az Eiffel Irodaház BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) regisztrált, amit egyelőre inkább a külföldi bérlőink értékelnek. A BREEAM-et olyan épületek kaphatják meg, melyek környezetbarát megoldásokat alkalmaznak: mérséklik a negatív környezeti hatásokat, csökkentik az épület energia- és vízfogyasztását, tekintettel vannak és a zöld környezet kialakítására, a munka- és életkörülmények javítására.


Ezért invesztáltak másfél millió eurót egy közparkba?

A belváros szívében egy méltatlanul elhanyagolt, jobb sorsra érdemes parkoló mellett kezdtünk el építkezni. Azzal, hogy egy karbantartott, közcélra megnyitott parkot alakítottunk ki, nem csak a bérlőinknek akartunk kedveskedni, de a közjót is szerettük volna szolgálni. Jó időben sokan itt piknikeznek, találkozót beszélnek meg ide, vagy csak egyszerűen élvezik a zöld környezetet és a napsütést. A park szabályait – tilos az alkoholfogyasztás, kutyák bevitele, a grafiti, a bicikli – saját biztonsági embereinkkel tartatjuk be.


10 százaléknyi terület még üres a házban. A FIABCI díj segít az értékesítésben?

Ettől önmagában nem lett több bérlőnk, az elismerés direkt hozadéka kicsi. Ugyanakkor büszkék vagyunk rá, presztízsértéke van, és visszaigazolás arra vonatkozóan, hogy jó nyomon járunk, amikor a közeljövő fejlesztéseit tervezzük.


Mennyire érzi válságtűrőnek az Eiffel házat?

Talán nem hangzik szerénytelennek, de egy ennél nagyobb válságot is kibírnánk. Egy jó helyszínen lévő és jó minőségű épületre mindig van kereslet. Azok a házak vannak most bajban, amelyek a korábbi irracionális felfutás időszakában épültek, de sem a helyszínválasztás nem volt szerencsés – délbudai, tömegközlekedéssel szinte elérhetetlen irodákra gondolok -, sem az épületek belső kialakítása, műszaki tartalma nem megfelelő.

Rozsnyai Gábor

Forrás: IngatlanHírek.hu
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.