- Hol tanult és mit?
A Külkereskedelmi Főiskola és a University of Lincolnshire and Humberside párhuzamos képzésén szereztem közgazdász végzettséget, Európai üzleti tanulmányok és marketing szakirányon; majd a Műszaki Egyetem és Nottingham Trent University másoddiplomás képzését végeztem, mely az RICS tagsághoz vezetett.
- Hol, mikor és hogyan került kapcsolatba az ingatlanszakmával?
Főiskolásként (1997-ben) jelentkeztem egy álláshirdetésre, melyben tapasztalattal rendelkező ingatlan-tanácsadót kerestek. Engem választottak és azóta magával ragadott a szakma.
- Mik voltak a fordulópontok a karrierjében?
Kevésbé a fordulópontok, mint inkább a folyamatosan fejlődés jellemzi a karrieremet, bár több mint 9 év ingatlan-tanácsadói munka után, lehetőségem volt a SEGRO, ’flexible business space’ ingatlanfejlesztő céget vezetni 5 évig, majd azt követően újból visszakerültem a tanácsadói oldalra.
- Hogyan értékelné az ingatlanszakmát? Mit tart Ön a legérdekesebbnek és leghasznosabbnak benne?
Az ingatlanszakma dinamikus, változatos, soha nem lehet unatkozni, emberközpontú és persze kihívásokkal teli. A teremtés, hasznos terek megvalósítása egy fontos vonzerő volt számomra mikor fejlesztőként dolgozhattam.
- Az Ön véleménye szerint mik a magyar ingatlanpiac hátulütői?
A mérete meghatározza a hazai, piaci lehetőségeket, emellett nem transzparens, és nincs kitisztult etikai mérce és gyakorlat.
- Milyen kvalitásokra, szellemi képességekre és szakértelemre van szüksége egy ingatlanpiaci szakembernek?
A józan ész előny, értékesítési véna, jó kommunikáció, alkalmazkodó készség, ügyfélközpontú szemlélet segíthet az érvényesülésben.
- Ön szerint milyen irányba fejlődik a magyar ingatlanpiac?
Fejlődik? Jelenleg nem tapasztalok érdemi pozitív változást.
- Ha úgy alakult volna az élete, hogy nem találkozott volna az ingatlanszakmával, mit csinálna most, mivel foglalkozna?
Képzőművész lennék:
- Mik az Ön legfőbb tulajdonságai?
Mármint jó tulajdonságai? Realista, precíz, lelkiismeretes, stratégiában gondolkodó.
- Milyen tulajdonságokat tisztel Ön másokban?
Őszinteséget, egyenességet, következetességet, rendszeretet.
- Mit tart a legfőbb erényének?
Hasznosítani tudom a főbb erősségeimet.
- Mit tart kellemetlennek, kínosnak?
Magyar nótát énekelni.
- Mi az, amit nem tolerál?
Ha nem ész érvekkel alátámasztva veszítünk ügyletet. Egyébiránt a hazugságot, főként, ha valakin látszik is, hogy nem valósat állít.
- Mi az, amit könnyen meg tud bocsátani?
Gyermekeim “rosszalkodásait”.
- Van olyan álma, amit szeretne, ha megvalósulna?
Kissé babonás vagyok és az álmok azért vannak, hogy ne fedjük fel őket, hanem a beteljesítésükön dolgozzunk.
- Mit jelent Ön számára profinak lenni?
Hatékonyan, pontosan, odaadással és kedvvel végezni a munkám.
- Mi volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövetett?
Legnagyobb hiba? Nem tudom, de elkövetett hibáimból igyekszem tanulni, ha lehetséges kijavítani.
- Milyen cél lebeg jelenleg a szeme előtt?
Megfelelni az új ausztrál tulajdonos (UGL) elvárásának és jelentős méretnövekedést elérni, mellyel erősítjük a világvezető pozíciót.
- Mit szeretne csinálni öt év múlva?
Virágzó Magyarországon élni.
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.