Porté: Salamon Adorján Elnök-vezérigazgató, Eston International Ingatlantanácsadó Zrt.
2011.07.25.
Porté: Salamon Adorján Elnök-vezérigazgató, Eston International Ingatlantanácsadó Zrt.
Ingatlanhírek.hu portálunk egy személyes hangvételű portrésorozatot indított, melynek keretében a magyar ingatlanszakma prominens képviselőit szólaltatja meg közvetlenebb formában. E heti riportalanyunk Salamon Adorján, az Eston International Zrt. elnök - vezérigazgatója.

- Hol tanult és mit?
Külkereskedelmi főiskolai tanulmányaim elvégzése után a BME-Nottingham Trent University közös RICS képzését is elvégeztem, emellett ingatlanbrókeri végzettséggel is rendelkezem.

- Hol, mikor és hogyan került kapcsolatba az ingatlanszakmával?

1995-ben, a Biggeorge’s-nál kezdődött az ingatlanszakmai pályafutásom.

- Mik voltak a fordulópontok a karrierjében?
1996: amikor tulajdonostárs lettem a Biggeorge’s cégben, azt követően, amikor elindítottuk a kereskedelmi/üzleti ingatlanok közvetítésével és tanácsadásával foglalkozó üzletágat, amely az Eston International alaptevékenységét megalapozta. Később megkezdtük az addig egyedülálló értékesítési rendszerű Otthon Centrum franchise kialakítását, amely első volt a hazai piacon és azóta is piacvezető a lakóingatlan-forgalmazás területén.
2004-től újra kizárólag kereskedelmi ingatlanokkal foglalkozom.

- Hogyan értékelné az ingatlanszakmát? Mit tart Ön a legérdekesebbnek és leghasznosabbnak benne?
Az ingatlanszakma komplex, átfogó feladatokat jelent számomra, amelyek egyszerre igényelnek műszaki, gazdasági, jogi és értékesítési tudást. Gyakorlati szempontból pedig ez a szakma olyan “termékeket” hoz létre, amelyeket nap, mint nap fizikai valójukban is használunk, élünk, dolgozunk benne így egyszerre hétköznapi és üzleti-gazdasági hatása is van, vagyis az ingatlanszakmai döntéseink a mindennapi életünkre is jelentős befolyással vannak.

- Az Ön véleménye szerint mik a magyar ingatlanpiac hátulütői?
A mérete: a magyarországi piac nagyon kicsi, továbbá erősen a főváros és agglomerációjába koncentrálódik a teljes magyar piac döntő része. Ugyanakkor nem is elég transzparens. Sok esetben sajnos a piaci módszertanok nem olyan szofisztikáltak mint akár egy-egy nyugat-európai piacon, de bármennyire is fejlődik, soha nem lesz olyan piaci minőségében, mint azok.

- Milyen kvalitásokra, szellemi képességekre és szakértelemre van szüksége egy ingatlanpiaci szakembernek?
Komplex látásmód, az ügyfelek és a piaci igények fel- és megismerése. Közvetítő-tanácsadóként a szolgáltatói attitűd nélkülözhetetlen.

- Ön szerint milyen irányba fejlődik a magyar ingatlanpiac?

A válság után mindenképpen tisztulási folyamat megy végbe, ami jót tesz a piacnak. Ugyanis az „ingatlanbuborék” időszakában nagyon felhígult a szakemberek és a projektek minősége is. A magyar piac a nyugat-európaiaknál lassabban fog magához térni, de mindenképpen hiszem, hogy a jól tervezett és átgondolt projektek sikeresek lesznek (akár a közeljövőben is).

- Ha úgy alakult volna az élete, hogy nem találkozott volna az ingatlanszakmával, mit csinálna most, mivel foglalkozna?
Világutazóként biztosan jól érezném magam.

- Mik az Ön legfőbb tulajdonságai?
Kitartás, kreativitás, innováció.

- Milyen tulajdonságokat tisztel Ön másokban?

Szakértelem, precizitás, következetesség, őszinteség.

- Mit tart a legfőbb erényének?
Kérdezze meg a feleségemet vagy a kollegáimat. ( :

- Mit tart kellemetlennek, kínosnak?
Ha nekem kell másokat a hiányosságaikkal szembesíteni.

- Mi az, amit nem tolerál?

A dilettantizmust.

- Mi az, amit könnyen meg tud bocsátani?
Ha valaki felismeri és belátja, hogy tévedett.

- Van olyan álma, amit szeretne, ha megvalósulna?
Van...

- Mit jelent Ön számára profinak lenni?
Mindig felkészülten, a legmagasabb szakmai sztenderdek szerint és a piaci átlag felett teljesíteni.

- Mi volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövetett?

Több hiba is volt, de szerencsére legnagyobbra nem emlékszem.

- Milyen cél lebeg jelenleg a szeme előtt?

Hogy a harmadik gyermekünk egészségesen megérkezzen.

- Mit szeretne csinálni öt év múlva?
Nem a „mit”, hanem a „hogyan” a kérdés: sikeresen, mert ez az én adrenalinom, legyen az üzleti, vagy a privát életben elért siker.

Forrás: IngatlanHírek.hu
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.