Portré – Konthur Adrienne, a CBRE Magyarország ügyvezető igazgatója
2011.05.02.
Portré – Konthur Adrienne, a CBRE Magyarország ügyvezető igazgatója
Ingatlanhírek.hu portálunk egy személyes hangvételű portrésorozatot indított, melynek keretében a magyar ingatlanszakma prominens képviselőit szólaltatja meg közvetlenebb formában. E heti riportalanyunk Konthur Adrienne, a CBRE Magyarország ügyvezetője.

Hol tanult és mit?
Németországban élve, a táncpedagógiai főiskolán diplomáztam, később orvosi egyetemre jártam, majd angliai Open University-n tanultam, ahol 2003-ban „Professional Diploma of Business Administration” üzleti diplomát, majd 2005 áprilisában MBA fokozatot is szereztem.

Hol, mikor és hogyan került kapcsolatba az ingatlanszakmával?
1998-ban „léptem be az ingatlanpiacra” és nem is akármilyen feladattal: egy két fős csapat tagjaként az AIG/Lincoln magyarországi irodájának megalakítása volt a feladatom. A régió – és később a budapesti ingatlanpiac – meghatározó fejlesztőjénél 5 évig dolgoztam, mint az iroda és ipari ingatlanok marketingjéért és kiadásáért felelős igazgató.

Mik voltak a fordulópontok a karrierjében?
2003-ban történt az első váltás: az amerikai CB Richard Ellis második embere lettem, és az ügynökség felépítésével foglalkoztam, és az igazi kihívás is itt ért, amikor 2005-ben ügyvezető igazgató lettem, ezen a döntően férfiak uralta világban, egyedüli nőként. És nem csak idehaza: a CBRE európai irodavezetői között is egyedül én vagyok nő.

Hogyan értékelné az ingatlanszakmát? Mit tart Ön a legérdekesebbnek és leghasznosabbnak benne?
Ez egy hihetetlenül érdekes és sokszínű világ, nagyon különböző tudású és érdeklődésű emberekkel…A legérdekesebb számomra természetesen a tanácsadás, hiszen így minden szakmai oldallal találkozom és tanácsainkat – legalább is, egyelőre úgy tűnik – sokan igénylik, megfogadják…

Az Ön véleménye szerint mik a magyar ingatlanpiac hátulütői?
A kezdeti nagyon kusza viszonyok és hiányos szakértelem szerencsére már a múlté, bár a szakma – és a spekulatív ingatlanpiac  – nem olyan régen működik Magyarországon, mint például Angliában, de szerencsére egyre több a szakértelem és a szakmán kívül a közigazgatásban, akár a várostervezés területén, valamint a privát szektorban is figyelnek ránk.

Milyen kvalitásokra, szellemi képességekre és szakértelemre van szüksége egy ingatlanpiaci szakembernek?
A tanácsadói oldalról azt mondhatom, hogy az olyan emberi kvalitások, mint az empátia és nyitottság a tudás iránt alapvetőek. Szolgáltató minőségben pedig az alázat és szakértelem, az amit nem lehet túlzásba vinni

Ön szerint milyen irányba fejlődik a magyar ingatlanpiac?
Azt gondolom, hogy javul a helyzet. A tavalyi mélypont után, idén már az elrugaszkodás idejét érezhetjük, bár mindenképpen kell még néhány év, hogy újra egyenesbe jöjjön a piac.

Ha úgy alakult volna az élete, hogy nem találkozott volna az ingatlanszakmával, mit csinálna most, mivel foglalkozna?
Meglepődne: pszichiáter vagy sebész lennék.

Mik az Ön legfőbb tulajdonságai?
A kollégáim és üzletfeleim talán maximalistának tartanak, de jellemző rám az átlagosnál nagyobb teherbíró képesség is, illetve a lelkesedés a kihívások iránt. Erősségem a magam és mások motiválása, aminek vezetőként nagy hasznát veszem.

Milyen tulajdonságokat tisztel Ön másokban?
Az őszinteség mindenekelőtt! Tisztelem azt, aki a hibáit is meri vállalni.

Mit tart a legfőbb erényének?
A megbízhatóságomat és a felelősség iránti elkötelezettségem.

Mit tart kellemetlennek, kínosnak?
Azt a helyzetet, amikor a szemembe hazudnak és én átlátok rajtuk, ráadásul ezt mindenki érzi is…

Mi az, amit nem tolerál?
A rosszindulatú, kompromittáló hazugság szerintem megbocsáthatatlan.

Mi az, amit könnyen meg tud bocsátani?
Ha valaki hibát követ el, de azt jó szándékból teszi.

Van olyan álma, amit szeretne, ha megvalósulna?
Sok olyan álmom van, de jobb, ha megtartom magamnak, hátha teljesülnek!

Mit jelent Ön számára profinak lenni?
A munka iránti alázat és a hivatás szeretete, ami a folyamatos fejlődés záloga.

Mi volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövetett?
Olyannak adtam második esélyt, aki nem érdemelte meg…

Milyen cél lebeg jelenleg a szeme előtt?
A válság után egy olyan céget magunkénak tudni együtt a kollégáimmal, ami egy kiegyensúlyozottabb piacon kellemes, sikerekben gazdag munkakörnyezetet jelent és egyben kiváló tanácsadói csapat is.

Mit szeretne csinálni öt év múlva?
A jelenlegi kemény munkánk gyümölcseit élvezni… és szeretném, ha sok időm lenne majd  olyan dolgokra is amit szeretek csinálni, nem csak azokra amelyeket kell csinálnom…

Forrás: IngatlanHírek.hu
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

M3 Business Center B
M3 Business Center B
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
Váci út 110. Irodaház
Váci út 110. Irodaház
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
Amfi Center
Amfi Center
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
Szentkirályi Irodaház
Szentkirályi Irodaház
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
Laurus Irodaházak
Laurus Irodaházak
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.