Összességében 2011 harmadik negyedévében a bérleti díjak kissé csökkentek negyedéves viszonylatban (-0,6%): az amerikai kontinensen két százalékos esést jegyeztek fel, míg az ázsiai-csendes-óceáni térségben, illetve az EMEA-régióban (Európa, Közel-Kelet és Afrika) a díjak változatlanok maradtak. A változás jelentős lassulást mutat az év korábbi időszakaihoz képest, hiszen a kereskedők jóval nagyobb aggodalommal viszonyulnak bolthálózatuk bővítéshez.
A New York-i Ötödik sugárút maradt a világ legdrágább bevásárló utcája, ahol a bérleti díj változatlanul 15,244 euró/négyzetméter/év szinten áll. A CBRE kutatása szerint a legdrágább városok listáján kevés változás történt 2011 harmadik negyedében az előzőhöz képest: Hong Kong (13,601 euró/négyzetméter/év) megőrizte második helyét, a bérleti díjak 2011-ben 52,8 százalékkal emelkedtek, mivel a kulcspiacnak számító Pedder Streeten további felső-kategóriás bérleti ügyleteket kötöttek.
Sydney (9,823 euró/négyzetméter/év) ismét a harmadik helyezett, míg London (7,134 euró/négyzetméter/év) egy helyezést javítva a negyedik – miután a legjobb lokációnak számító West End üzlethelyiségei utáni verseny következtében a bérleti díjak ebben a negyedévben 5,6 százalékot nőttek.
A gyengülő fogyasztói bizalom ellenére 2011 harmadik negyedében számos városban a kereskedők bővítették hálózatukat, hogy növeljék piaci részesedésüket. Ázsiában különösen szembetűnő az erős bérlői kereslet: főleg Szingapúrban, Kínában és Indiában, míg a kereskedők az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában általánosságban továbbra is óvatosak. Az amerikai gazdaság elakadt 2011 első felében, a növekedés nehezen került egy százalék fölé, míg az európai államadósság gondjai továbbra is lefelé mutató kockázatot jelentenek.
Ray Torto, a CBRE vezető közgazdásza a jelentést kommentálva azt nyilatkozta, hogy „a bizonytalan gazdasági kilátások ellenére a kiskereskedők továbbra is bővítik bolthálózatukat. A feltörekvő piacok, főleg Ázsiában, vonzó növekedési lehetőségeket tartogatnak, mindazonáltal az első osztályú lokációk Európa legnagyobb városaiban továbbra is a bérlői kereslet középpontjában állnak,mert a vásárlók egyre növekvő aránya igényelnagyobb üzlet-választékot. Összességében a kereskedők azonban nagyobb óvatossággal közelíteneka bővítés kérdéséhez, ami nullához közeli bérleti díj-emelkedést eredményezett globálisan 2011 harmadik negyedévében, komoly lassulást mutatva az előző negyedévhez képest.
Borbély Gábor, a CBRE budapesti kutatási és tanácsadási vezetője hozzátette: „Budapest továbbra is olcsónak számít Nyugat-Európa városaihoz képest a kiskereskedelmi bérleti díjakat illetően. A legfrekventáltabbnak számító Váci utcában 80-100 euró körül alakul egy m2 bérlemény az átlagos alapterületű üzletekben. A forint gyengülése miatt azonban még ez a tavalyhoz képest változatlan bérleti díj is automatikusan 10-15%-os emelkedést jelent a bérlőknek költségoldalon, hiszen a bevétel forintban, míg a bérleti díj euróban jelentkezik.”
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.